Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
96 rendünk szerint a kormány van abban a helyzetben, hogy a jogszabályokat úgy készítse elő, hogy azok a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfeleljenek. De ha semmi mást nem teszünk, csak meghallgatjuk - mondjuk - az ÁSZ parlamenti bizottságának a jelentését, akkor már kitűnik, hogy milyen rendszerbeli ellentét van a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat között, mennyivel más szempontok alapján működik az egyik, mint a másik, mennyire eltérőek azok a szempontok, amelyek alapján a költségvetéseiket össze kell állítani. Egyértelmű, hogy itt egy sokkal alaposabb munkát - az államháztartási törvényben előírtak szerint - kellene elvégezni, mert ellenkező esetben nem lesz mód arra, hogy a '96os tbköltségve tés ténylegesen átmenjen a gyakorlatba, mert számos olyan eleme van ennek az előterjesztésnek, amelyből kitűnik, hogy össze fog omlani ez a költségvetés. (11.20) Elég, ha arra utalok, hogy a tbköltségvetés további óriási hiányossága, hogy átveszi a kormán y makrogazdasági prognózisát a gazdasági növekedésre, a munkanélküliségre, a feketegazdaságra. Itt ugyan megjegyezném, hogy a kormány által sokszorosan beharangozott óriási hadjárat a feketegazdasággal szemben a miniszterelnök szájából úgy hangzott el, min tha az olyan összegeket hozna majd az országnak, hogy csak győzzük eldönteni, hogy ezt a sok pénzt mire fordítjuk. Ugyanakkor a tbönkormányzatok költségvetésében - elnézést a kifejezésért - egy kanyi krajcár nem szerepel ezzel kapcsolatban, hát miként ves zi át akkor a kormány ezen makrogazdasági mutatóit, ha ténylegesen a feketegazdaság elleni küzdelem kapcsán semmi többletbevétellel nem számol. De itt van mindjárt az infláció kérdése, e tekintetben abból indul ki az egész tbköltségvetés, hogy a jövő évi infláció mértéke összesen 1920 százalék lesz. Kérdezem én, miből vonja le ezt a következtetést, amikor ebben az évben 30 százalékos az infláció a kormány beismerése szerint is, és az eddig ismert tények és adatok egyértelműen arra utalnak, hogy ezt a 30 s zázalékpontos inflációnövekedést nem nagyon lehet lejjebb szorítani; de hogy 1920 százalékpontra nem lehet, ezt biztosan állítjuk. Ezért úgy gondoljuk, hogy a tbönkormányzatok egész költségvetését át kell dolgozni, annál is inkább, miután egy olyan helyz et állt elő, hogy nincs meg az összhang a törvényjavaslat és a korábban benyújtott, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény tervezett módosítása között; eltérések vannak a központi költségvetés és a tbalapok egyes előirányzatai között. Az eg észségbiztosítással kapcsolatban kiemelném, hogy 1995ben 10 ezer kórházi ágyat szüntettek meg, amire a kormány többször büszkén hivatkozott, hogy ennek milyen jelentős következményei lesznek majd az egészségügyi ellátás javítása területén. Ugyanakkor a mo stani beterjesztésben semmiféle számszaki adat nem szerepel, hogy az állítólagos megtakarítás összege mennyi, azt mire fogják fordítani, ez majd hol jelentkezik az egészségbiztosítás magasabb színvonalú ellátásában. Tehát úgy gondolom, hogy itt a tbköltsé gvetésben egy csomó feszültség és bizonytalanság együtt jelentkezik, és ha a törvényjavaslat mindkét alap esetében kiegyensúlyozott költségvetéssel számol - márpedig ezt teszi a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat is , h add jelezzem rögtön, hogy a Független Kisgazdapárt viszont egészen mást jósol. Tehát nem lesz kiegyensúlyozott központi költségvetés, tehát a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat is olyan téves makrogazdasági következtetés ekre épít, ami biztos prognózisként csak azt vonhatja maga után, hogy össze fog omlani az önkormányzatok előterjesztése. Legyen szabad arra is külön kitérnem, hogy a gyógyszertámogatást összesen 4,1 százalékkal növeli az önkormányzati költségvetés, ami a l akossági terhek további növekedését jelenti. Hiszen 30 százalékos inflációnál csupán 4,1 százalékkal növelni a támogatást - ez azt fogja jelenteni, hogy tovább bővül azoknak a köre, akiket a különböző felmérések már az ország lakossága 30 százalékának jelö lnek meg, akik egész egyszerűen nem tudják kiváltani az egészségük vagy az életük megóvása szempontjából szükséges gyógyszereket. De legyen szabad arra is külön kitérnem, hogy ugyanakkor, amikor ilyen szűkmarkúan bánik a tbönkormányzat - és itt mindkét ön kormányzatról
