Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NAGY SÁNDOR, a számvevőszéki bizottság elnöke:
83 milliárdos béremelésnek is van járulékbevételi következménye, és ez sem szerepel a társadalombiztosítási járulékbevételek között. Mindezeket összehasonlítva tulajdonképpe n majdnem annyival romlott a társadalombiztosítás költségvetése a döntések következtében, mint amennyivel javult. Megítélésünk szerint ezért a nullszaldósra tervezett társadalombiztosítási költségvetések korrigálása nem kell hogy érintse a legfontosabb kia dási tételeket. Álláspontunk szerint nem lesz nehéz azt a 17 milliárdos hiányt kihozni, amivel a Pénzügyminisztérium a korábbiakban már egyetértett. Természetesen rendezni kell olyan kérdéseket, mint a járulékbevételek ügye - hiszen a Számvevőszék is vitat ta, hogy alapose a tervezése , a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiadása és a táppénzkiadás. Ennek ellenére sem hiszem azt, hogy a kormány és az önkormányzatok által említett, elkészített teljes körű átdolgozás nélkül a képviselők ezt a feladato t egyedül képesek lesznek megoldani és elvégezni. 6. Az Állami Számvevőszék által javasolt komoly korrekciók - így például a hiány rendezésének megoldása, az 1994es tényadatok és a '95ös várható teljesítés feltüntetése, a működési költségvetés központosí tott előirányzatainak a részletezése, az egészségügyi kockázatkezelés konkretizálása is a teljes átdolgozás igényét erősítették meg. A törvényjavaslatot támogatók és az általános vitára nem ajánlók csupán abban nem értettek egyet, hogy a szükséges teljes á tdolgozásra érdemese visszaadni a költségvetést. Nyolcan úgy gondoltuk, bármilyen bonyolult lesz is, a bizottságnak vállalnia kell az eltérő álláspontok közelítését, keresnie a kompromisszumot, mert ezen az úton lesz a legrövidebb idő alatt elfogadható a költségvetés. Hét ellenző és két tartózkodó képviselőtársunk pedig azon a véleményen volt, hogy az átdolgozás az önkormányzatok és a kormány feladata, ezért visszaadni javasolták a tervezetet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a számvevőszéki bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót dr. Nagy Sándornak, a bizottság elnökének, a bizottság többségi véleménye elő adójának. DR. NAGY SÁNDOR , a számvevőszéki bizottság elnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága ajánlásában általános vitára alkalmasnak minősítette a társadalombiztosítás pénzü gyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről benyújtott törvénytervezetet. Történt ez olyan körülmények között, amikor maguk az előterjesztők is - ide értve a két önkormányzatot, a Pénzügyminisztériumot és a Népjóléti Minisztériumot - nyilvánvalóvá tették, ho gy a beterjesztett javaslat eredeti formájában nem fogadható el, hiszen a benyújtás időpontjától mostanáig született döntések, amelyek - elsősorban az egészségbiztosítás esetében - mind a bevételi oldalt, mind a kiadási oldalt érintik, még nem kerültek, de nem is kerülhettek átvezetésre. Ilyen helyzetben logikusnak tűnhetett volna az az álláspont, hogy a bizottság általános vitára nem tartja alkalmasnak a benyújtott törvénytervezetet - ahhoz hasonlóan, ahogy azt a szociális bizottság is végső soron tette. E gy ilyen állásfoglalás azonban ismételten olyan következményekkel járt volna, hogy hónapokra elodázódik a biztosítási alapok költségvetésének elfogadása, ami hosszú időre a sajnos már most, 1995ben, tehát ebben az évben is megtapasztalt bizonytalanságot, kezelhetetlen helyzetet teremtett volna 1996ban is, mindkét biztosítási alap esetében. Másként fogalmazva: a biztosítási alapoknak, illetve az önkormányzatoknak kellett volna kizárólagosan elvállalni annak a helyzetnek a következményeit, amelynek kialakul ásában nem egyedüli szereplők, és amelynek nem egyedüli okozói.
