Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 18 (140. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP):
18 k ezelhetetlen lenne, és nem tudná kielégíteni azt az európai uniós követelményt, hogy ki kell alakítani a tervezés és a fejlesztés regionális szintjeit. Tehát én a régió tekintetében a megyei elhatározásból kialakult és a megyék által stabilan határolt regi onalizálás híve lennék. A harmadik kérdés a megyei területrendezési terv és a települési rendezési terv viszonya. Amint a vezérszónoki felszólalások egyike kifejtette, ezzel a viszonnyal kapcsolatban még az alkotmányellenesség gyanúja is felmerült. A helyz et úgy néz ki, hogy a törvényjavaslat 10. §a előírja, hogy a megyei önkormányzat a megye területére területrendezési tervet készít. Ez az egyik. A másik: ez a rendelet más jogszabályokban előírtnál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó területfelhasználás i szabályokat állapíthat meg - mondja a törvénytervezet. A 23. § (3) bekezdése szerint pedig ezeket a szabályokat a településrendezési terveik készítése során figyelembe kell venni. Azt gondolom, hogy az önkormányzati törvénybe ütközés gyanúját vagy vádját ezek a szabályok alapozzák meg. Az a véleményem, hogy mindez önmagában nem vitatja a települési önkormányzatoknak ama jogát, hogy saját rendezési tervüket elfogadják és nem látok okvetlenül kollíziót a területfejlesztési és területrendezésről szóló terv, illetőleg az önkormányzati törvény között. Ugyanis a területfejlesztési törvényjavaslat 23. § 4. pontja kimondja azt is, hogy a területrendezésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. Amennyiben ugyanis a megyei rendezési terv az érdekeltek előzetes egyeztetésén alapul, az érdekelt önkormányzatok bevonásával készül, és ha az érdekelt települések konszenzusára építkezik - amit én nagyon is el tudok képzelni , akkor nem sérülhet az önkormányzatok önállósága és az önkormányzati törvé nyben rögzített joga sem. Egyébként megyei területrendezési tervek még nem készültek, úgyhogy a megyei területrendezési tervek és az önkormányzati törvény esetleges ütközése véleményem szerint csupán előfeltevés lehet. A negyedik kérdés az, ami felmerült a z eddigi viták során, hogy lobbytörvénye ez a területfejlesztési törvény. Ennek megítéléséhez azt kell áttekinteni, hogy a törvénytervezet tartalmazza azt, hogy a területfejlesztés alapvető kérdéseiben az Országgyűlés dönt, a kormány két évenként beszámol az Országgyűlésnek, a miniszterek évente számolnak be a kormánynak, a megyei területfejlesztési tanácsok pedig a tervezet szerint részt vesznek a területi kiegyenlítést szolgáló előirányzatok, elkülönített állami alapok elosztásának előkészítésében és a f elhasználás értékelésében. A megyei területfejlesztési tanácsokban ott ülnek a leginkább érdekeltek, a megyei fejlesztési tanács pályázati rendszer keretében dönt a pénzeszközök felosztásáról és így tovább. Tehát a pénzek elosztása kölcsönös, állandó és fo lyamatos ellenőrzés mellett történik. Ehhez képest azt állítani, hogy a törvény a különböző lobbyigényeknek martalékul odadobott fejlesztési pénzek elosztásáról szól, enyhén szólva, legalábbis számomra, nem tűnik megalapozottnak. Pontosabban szólva, hangza tos, de egyáltalán nem helytálló előítéletnek tűnik. Én ezt a törvényt inkább antilobby törvénynek nevezném, mivel a jelenlegi berendezkedés és a jelenlegi szisztéma ad inkább alapot a lobbyzásra megítélésem szerint. A törvényben leírt döntési és intézmény rendszer pedig éppen a lobbyzás elkerülését szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Ezeket szerettem volna az egyes felmerülő vitatott és ezután is valószínűleg vita alatt álló kérdésekről elmondani. Most pedig szeretnék néhány gondolatot a törvény összességével kapcsolatban felvetni, pontosabban a várakozásaimat megfogalmazni a törvénnyel kapcsolatban. Lehet, hogy egyesek ambivalens érzésekkel tekintenek erre a törvényre. Megmondom őszintén, én nem tartozom ezek közé. Ellenkezőleg, én úgy gondolom, hogy majd a n emzeti területfejlesztési koncepcióval együtt ez a törvény a ciklus egyik legfontosabb törvénye lesz. Elsősorban azért gondolom ezt, mert ezzel a törvénnyel befejeződik az az időszak, amikor igazi eszköz- és intézményrendszer hiányában Magyarországon nem f olyt területfejlesztés, éppen abban az időszakban volt ez az interregnum, amikor a hagyományos differenciák torlódtak össze az új területi válságokban, amelyek az ipar, a mezőgazdaság válságából, a külkereskedelem átrendezéséből és egyéb körülményekből adó dtak. Nagyon rossz volt, hogy pontosan ebben az időszakban nem volt az
