Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - Személyi ügy: - Az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításáról szóló törvényi szabályozásról szóló országgyűlési határozati javaslat határoza... - KISS PÉTER munkaügyi miniszter:
159 önkormányzati jellegű irányításáról szóló törvényi szabályozást kezdeményező országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/1679. és H/1683. számokon, a bizottságok együttes ajánlásait T/1679/31. és 40., továbbá H/1683/9. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Kiss Péter úrnak, a Munkaügyi Minisztérium miniszterének, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Kérem, hogy a két előterjesztés zárszavát összevontan ismertesse. KISS PÉTER munkaügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz és az azzal összefüggésben tárgyalt országgyűlési határozati javaslathoz számos hozzászólás és módosító indítvány érkezett képviselőtársaim, továbbá a javasla tokat tárgyaló parlamenti bizottságok részéről. Köszönetet mondok azért a segítőkészségért, amit a törvényjavaslat általános és részletes vitájában képviselőtársaim részéről tapasztaltam. Tájékoztatni kívánom a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormányt milye n megfontolások vezették a módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalásának kialakításában. A törvényjavaslatok egy része technikai jellegű, azt szolgálja, hogy zökkenőmentes legyen az áttérés az alap egységes kezelésére, hogy az igazodjék az államház tartás megváltozott rendjéhez. Ezekhez a szabályokhoz több olyan kormánypárti és ellenzéki módosító indítvány érkezett, amelyek a törvény alkalmazhatóságát segítik. (18.20) Ezeket az indítványokat támogatni fogjuk. Tartalmukat most részletesen nem ismertet em. A törvénymódosítás másik része az alaphoz kapcsolódó döntési mechanizmust kívánja rendezni. Ennek megfelelően a kormányzati foglalkoztatáspolitika egyeztetése az Érdekegyeztető Tanácsban történne. A gazdálkodás, a működés pedig fokozatosan a befizetők képviselőinek a felügyelete alá kerülne. Ezt szolgálja a benyújtott országgyűlési határozati javaslat s az Országos Munkaerőpiaci Tanács megalakulása is. Sajnáljuk, hogy az átmenet kérdésében nem sikerült megállapodásra jutni az Érdekegyeztető Tanácsban. A z oldalak nem osztják azt a véleményünket, hogy a Munkaerőpiaci Tanácsnak - működési feltételeit és annak módját tekintve - professzionális jellegű testületnek kell lennie. Ezért álláspontjuk szerint az Országos Munkaerőpiaci Tanács jogosítványait a Munkae rőpiaci Bizottságnak kell gyakorolnia. Mindezekkel együtt is bízunk abban, hogy sor kerül a közös munka megindítására. Amennyiben a Munkaerőpiaci Tanács törekvésünk ellenére a kijelölt 30 napon belül sem jönne létre, úgy a döntéseket a munkaügyi miniszter hozza meg. Ehhez azonban ki kell kérnie az Érdekegyeztető Tanács illetékes szakbizottságának véleményét. A foglalkoztatási bizottság erre vonatkozó módosító indítványát a szociális partnerek javaslata nyomán alakította ki annak érdekében, hogy továbbra is fennmaradjon a folyamatos párbeszéd az alapot érintő legfontosabb ügyekben. A kormány az indítványt támogatja. Változatlanul jelentős szerepe marad a helyi érdekegyeztetésben a megyei, a fővárosi munkaügyi tanácsoknak, jogkörüket a Foglalkoztatási Alaprész t illetően a törvénymódosítás nem érinti. A Szakképzési Alaprész tekintetében pedig az Országos Szakképzési Tanács széles körű javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Tagjai között a gazdasági kamarák képviselői is helyet kaptak. Tisztelt Ház! A törvényjavasla ttal egy időben beterjesztett határozati javaslat szerint az önkormányzati jellegű irányításról szóló törvényjavaslatot 1996. augusztus 31ig kell az Országgyűlés elé terjesztenünk. Támogatjuk a határozati javaslat szövegének pontosítására vonatkozó képvis elői javaslatot. Meg kell említenem, hogy két további kérdésben maradt fenn véleménykülönbség. Az egyik a járulékok mértéke. Több képviselőtársam is a járulékok csökkentésére tett javaslatot, amelyet a kormány nem tudott elfogadni. Ennek oka egyrészt az ál lamháztartás jelenlegi helyzete, másrészt
