Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZOLNOKI ANDREA, az SZDSZ
103 , nálunk a homecarere, az otthoni ápolásra külön az a 140150 millió forint - ami egyébként már a múltkor is kevés volt - már egy olyan csoportban jelenik meg, hogy: "egyéb célelőir ányzatok". Ebben van az a csoport is, amit "kockázatkezelés" néven, kicsit pejoratív értelemben az utóbbi hónapokban nagyon sokat emlegettünk. Ebbe a kasszába besuvasztották az otthoni ápolást, ami számomra nem jelent biztosítékot arra, hogy ez a rendkívül fontos tevékenység egyértelműen, teljesítményarányosan kerül finanszírozásra. Ez nem biztosít minket arról, hogy valóban jó otthoni ápolás - és a működési költségek jó finanszírozása - lesz ebben az országban. Ugyanez vonatkozik a kórházracionalizálásra. A Pénzügyminisztérium és a kormány is rendkívüli módon eltökélt volt még az év első felében, hogy a kórházakat racionalizálni kell. Ezzel valóban nagyon sokan egyet is értettünk. Benne volt a kormányprogramban is, és a társadalombiztosítási önkormányzatok , főleg az Egészségbiztosítási Önkormányzat is partner volt ebben. Legalábbis, amikor a négyes bizottságot felállították, és két tagot innen, két tagot onnan delegáltak ebbe a kórházracionalitási programba, akkor úgy tűnt, nagyon elszántak, hogy valóban r acionalizálni kell a kórházakat. Ebben a költségvetésben viszont nyomát sem látom ennek a törekvésnek. Most úgy tűnik, mintha mind a kormány, mind a társadalombiztosítási önkormányzatok, illetve az Egészségbiztosítási Önkormányzat valahogy kifarolna e tevé kenységből. Mindannyian tudjuk, hogy ez kellemetlen. Abban is biztos vagyok, hogy ezt jól kell vagy jobban kell előkészíteni. De hogy ezt folytatni kell, az is egészen biztos. Pillanatnyilag nem látom ebben a garanciáit. A következő nagy kérdés, amit termé szetesen mindig föl kell tenni: hogyan alkalmazkodik, illetve milyen viszonyban van a társadalombiztosítás költségvetése és az államháztartási reform? Hiszen az államháztartási reformra készülünk, azt tárgyaljuk itt, a parlamentben, és a két dolognak egymá ssal köszönőviszonyban kellene lenni. Aggodalomra ad okot az is, hogy nem nagyon alkalmazkodik ez a társadalombiztosítási költségvetés az államháztartási reformhoz. Ha csak a nettó finanszírozásra való áttérésre gondolok: a bemeneti oldalon nem látom ebben a költségvetésben azt az informatikai hálózati felkészültséget, amellyel fogadni képes a társadalombiztosítás - hacsak nem ezt kell látni a működési költségek megugrása mögött; de jó volna, ha az ember ezt látná. A másik, ami nagyon aggasztó, a költségvet ési intézményeknél jelentkezik a nettó finanszírozásnál. Mert abban az esetben, ha a nettó finanszírozás bekövetkezik - márpedig ez bekövetkezik , akkor a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, amelyek egy hónapban egyszer kapnak költségvetési finans zírozást, költségvetési pénzeket... - ameddig ezt bruttó összegben kapták meg, legalább ameddig nem kellett befizetni a különböző adókat és járulékokat, volt egy olyan "laufjuk", volt egy olyan tíz napjuk, hogy valamilyen módon tudtak gazdálkodni. (12.00) Most nehéz helyzetbe kerülnek az egészségügyi intézmények, és nem látom azokat a garanciákat, amelyek beépítésre kerültek a társadalombiztosítás költségvetésébe. Ugyanígy nem nagyon látom a garanciát a kórházkonszolidáció val kapcsolatban. Elég komoly garanciát kaptak a bankok több éven keresztül a bankkonszolidációra, és kevésbé látom, hogy a kórházkonszolidáció hogyan áll. Ugyanígy nem látom sajnos az amortizációs költségeknek a beépülését sem, amit az Állami Számvevőszé k is rossz néven vett. Én már az állami költségvetés vitájában is megpróbáltam ennek fontosságára kitérni. Mi okozza a bizonytalanságokat? Csak az okozza, hogy a bevételi és a kiadási oldal nem stimmel. De azt remélem, hogy ezek a módosító javaslatok ezt m ajd valamilyen módon kezelni fogják. Ugyanakkor viszont van egy feladat, amely azért - úgy tűnik - e törvénytervezetnél is mindenképpen szélesedik. Ez a feladat az OEP, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladata. Nevezetesen újdonság számomra, hogy i ntézményi fejlesztésekkel és beruházásokkal is kíván
