Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - Határozathozatal a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
3828 Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság dr. Sümeghy Csaba képviselő úr, Fidesz- Magyar Polgári Párt T/1668. számon benyújtott önálló indítványának tárgysorozatbavételét a gazdasá gi kamarákról szóló törvény módosítására elutasította. A Fidesz képviselőcsoportja a Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján kérte, hogy a tárgysorozatbavételről az Országgyűlés határozzon. Megadom a szót dr. Sümeghy Csabának, aki öt percben fejtheti ki ál láspontját. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem több mint egy év telt el azóta, hogy a magyar gazdaságban jelentős esemény történt, ugyanis a mintegy egymillió egyszázezer magánvállalkozót és több mint százezer társasvállalatot hár om kamarai rendszer ölelte magába kötelező kamarai tagsággal. Az elmúlt rövid időszakot legpregnánsabban a Kézműipari Kamara főtitkára jellemezte, aki azt mondta: "Az eltelt időszak a kudarcok sorozata volt." Valamennyi képviselőtársam levelet kapott a Ker eskedelmi és Iparkamara főtitkárától, amelyben a kamara tarthatatlan helyzetét jellemezte, és kérte a képviselők segítségét. Az Agrárkamara élelmesebb volt ebben a témában, s sikerült néhány módosítást a parlamenttel elfogadtatnia és a kamarai törvényt az Agrárkamara számára kedvezően módosíttatnia. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg ezek a kamarák hihetetlen nehézségekkel küzdenek, mondhatnám azt, hogy működésképtelenek. Ennél is komolyabb gondot jelent az, hogy a kötelező kamarai tagság komoly tagdíjfize tést tesz indokolttá, illetve kötelezővé a vállalkozók számára, ami azonban csak papíron és a törvény szerint érvényesül. A jelenlegi helyzet szerint a magyar vállalkozóknak mintegy egynegyede - mivel címe ismeretlen - egyáltalán nem tagja a kamarának és n em fizet tagdíjat. (17.00) A maradék 6065 százalék közül mintegy 5060 százalék nem fizeti a tagdíjat, és a fennmaradt 40 százalék tartja el a kamarákat úgy, hogy kifizeti tulajdonképpen az egész vállalkozói kör helyett a teljes tagdíjat. Úgy gondolom, pá rtállástól függetlenül teljesen egyértelmű és világos a képlet: ez a helyzet nem mehet tovább, ezt a helyzetet fel kell oldani...; (Egy hang a Fidesz soraiból: Így van, jól beszél!) Fel kell oldani annál is inkább, mivel ez nem használ sem a kamaráknak, se m a vállalkozó rétegeknek, és olyan ellentétet szít és feszít állandóan a két réteg között, ami, úgy hiszem, a jelen politikai és gazdasági helyzetben senkinek az érdekét nem szolgálja. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a kamarák működőképtelenségét a saját mulasztásuk, illetve a kormányunk mulasztása okozta. Ugyanis azokat a jogköröket, amelyeket régesrégen át kellett volna adni a kamaráknak, a mai napig nem adta át, és azok a tervezett jogkörök, amelyeket nagyjából ismerek, amelyeket a kormány a kamarák s zámára át akar adni a közeljövőben, tulajdonképpen szóra sem érdemes pótcselekvést takarnak csak, és nem igazi jogkörátadást. Ezért úgy gondolom, hogy a parlament akkor jár el bölcsen, amikor minden helyzetben mérlegelve az elvárható legjobb megoldást, úgy dönt, hogy a kamarák helyzetét, a kamara működőképességét mindenféleképpen biztosítani kell mihamarabb. Erre megítélésem szerint a gazdasági bizottság nagyon jó döntést hozott az elmúlt héten, amikor azt mondta, hogy - mivel általános gazdasági kérdést ér intő ügy - vissza kell rá térni, és generálisan meg kell vizsgálni a kamarák helyzetét. Ezért javaslatom lényege - és nagyon sajnálom, hogy a gazdasági bizottság végső soron nem akceptálta , hogy a kamarák működőképességét mindenféleképpen biztosítani kel l, a kamaráknak jogkört kell adni, a kamarák tagdíjfizetési kötelezettségét a Magyarországon élő valamennyi vállalkozóra ki kell terjeszteni - természetesen a tagdíjak mérséklése mellett , és amikor a kamarák a feladatok ellátására készen vannak, akkor ke ll a kötelező tagdíjat beléptetni.
