Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - Selmeczi Gabriella (Fidesz) - a népjóléti miniszterhez - "A betegszabadság" tárgyában - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Salamon László): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
969 És végezetül, mekkora esélyt jósol a munkaerőpiacon egy olyan embernek, akinek az egészségi állapotát - sokszor igen magas költséggel - a lehetőségekhez képest helyreállították, de táppé nzes igénye még így is magasabb marad, mint egészséges társaié. Várom az államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Államtitkár úré a szó. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! K edves Képviselő Asszony! Nagyon kell igyekeznem, hogy két perc alatt sok információt elmondjak. Természetesen a rehabilitációnak az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitációnak is igen nagy jelentőséget tulajdonítunk, és azt hiszem, hogy ez jelentős mérték ben fel fog értékelődni a jövőben, mint ahogy ilyen értelemben módosítottuk a szanatóriumi ellátás szabályait is. Szeretnék utalni az Alkotmánybíróság indokolására, amelyben azt fejtette ki, hogy a 25 napos betegszabadság azért alkotmányellenes, mert a táp pénzjog több mint háromnegyedének elvonásával jár és a társadalombiztosítás legklasszikusabb területéről 75 százalékos mértékben kivonul. Tehát gyakorlatilag itt egy arányossági problémát vetett fel az Alkotmánybíróság, ezért is gondolja a kormány, hogy ha a következő esztendőben úgy terjeszti elő a betegszabadság kiterjesztésére vonatkozó javaslatát, hogy azt összekapcsolja a munkáltató egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének érdemleges enyhítésével, akkor kiállja az alkotmánybírósági próbát. Hogy adatot is mondjak ehhez: a tervek szerint a munkáltatók jelenlegi 19,5 százalékos egészségbiztosítási járuléka '96. január 1jétől már három százalékkal csökkenne. Csak egy százalék kihatása évi 2526 milliárd forint. Ez azonos nagyságrendű a 25 napo s betegszabadság munkáltatói tehernövekedésével. Még 20 másodperc alatt annyit hadd mondjak el, hogy szeretnénk a dolgozók ellátási biztonságát olyan pótlólagos szabályokkal is garantálni, hogy például a bérek kifizetéséhez hasonlatosan a betegszabadság id ejére járó díjazás kifizetésénél is lehetővé tegyük, hogy a munkáltatók a Bérgarancia Alapból hitelt vegyenek igénybe, egyébként pedig én javaslom, hogy néhány dolgot majd még személyes konzultációban beszéljünk meg. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kös zönöm. Viszontválaszra megadom a szót képviselő asszonynak. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Köszönöm szépen. Nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány tevékenysége kapcsán oly mértékben eluralkodik ez az "ide a pénzt bármi áron" elv, hogy igazából már nem is érdeklik tetteinek következményei. Szeretném ismét felhívni államtitkár úr figyelmét arra, hogy bár az államháztartás egyensúlya nagyon fontos cél, de ennek a célnak az esetleges elérése érdekében tömegesen kellene munkanélkülivé tenni a megromlott egés zségi állapotú embereket. Én is idéznék az Alkotmánybíróság idevonatkozó döntéséből. Nem véletlenül említette azt a tisztelt testület, hogy a modern társadalombiztosítás csírái a táppénzrendszer kialakításával kezdődtek. Ezt a célt szolgálták már egykor az úgynevezett bányászládák is. Nagyon röviden, mert csak egy perc áll a viszontválaszra rendelkezésre, javasoljuk, hogy a kormány a szánalmas kapkodás helyett gondolkodjon egy olyan hosszú távú koncepción, amely például - és ez egy lehetőség - egy kötelező biztosítás formájában választja le a tb rendszeréről a táppénz rendszerét. Még egy mondat: szívesen felteszem a kérdésemet újra, hogy írásban tudjon válaszolni rá az államtitkár úr. Köszönöm szépen. (Taps.)
