Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - Dr. Dobos Krisztina (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Oktatási szalámipolitika, avagy hogyan akarja megosztani a felsőoktatás résztvevőit a kormány?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
954 következőket tartalmazza: "Az MKM a tandíjbevételeket elkülöníti, és csak abban az esetben a dja oda fejlesztési pályázatokra, ha - és itt a lényeg - a hallgatók az egyetemek tevékenységéről készítenek egy jelentést, s a jelentésben foglaltakkal egyetértenek, hogy a fejlesztés erre a forrásra menjen. Ha a hallgatók éves jelentése nem mutat fejlődé st, akkor a hallgatók kamatostul visszakapják a befizetett tandíjat." Mit kell tenni ezzel szemben a hallgatóknak? Egyetlenegy dolgot, hogy sztrájkmoratóriumot hirdetnek meg. Készülte még ilyen munkaterv vagy ilyen forgatókönyv a Művelődési Minisztériumba n, és meddig lehet kijátszani a hallgatókat és az egyetemi oktatókat egymással szemben? (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államti tkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha a művelődési tárca vagy a kormány ki akarná játszani egymás ellen a felsőoktatás résztvevőit, akkor természetesen óvakodnék attól, hogy tájékoztatást adjak arról, mi lenne ennek a módja , hiszen ezzel saját szándékainknak tennék keresztbe. Nem áll szándékában a kormánynak semmiféle olyasmi, amit ön kérdésében föltett. Azt, amiből ön részletet felolvasott, én nem ismerem. Természetesen elképzelhető, hogy a Művelődési és a Közoktatási Minis ztérium hatszázvalahány dolgozója közül valaki tervezetként ezt elkészítette, de ez nem a minisztérium hivatalos álláspontja, nem is volt az, és tudomásom szerint nincs is szó arról, hogy valaha az legyen. Ami a hallgatók és oktatók egymással szemben törté nő kijátszását illeti, úgy gondolom, hogy a tandíjrendelet egy demokratikus országokban szokásos elvet, a szubszidiaritás elvét alkalmazza, amikor az egyes ügyek kezelését igyekszik arra a szintre helyezni, ahol ezt a közvetlenül érintettek maguk tehetik m eg. Ez a rendelet törvényben meghatározott intézményi autonómia alapján maximális lehetőséget biztosít a hallgatók és az intézményvezetők számára, hogy kölcsönösen együttműködve, egyetértésben rendelkezzenek számos kérdésről, többek között a kiegészítő tan díj létéről vagy nem létéről, mértékéről, beszedésének módjáról. Úgy gondolom, ez nem a hallgatók és oktatók egymás ellen uszítása, hanem ellenkezőleg, az ő kölcsönös együttműködésükre számító rendelkezés. Örömmel tapasztaljuk azt, hogy a diákság és az int ézményvezetők között ez az egyetértés - legalábbis a legtöbb esetben - meg is van. Ezt mutatják azok a tárgyalások is, amelyekre képviselő asszony is utalt, amelyek tehát a kiegészítő tandíj 199596os tanévben való be nem vezetésére vonatkoznak. Ebben a t árgyalássorozatban is ezt az együttműködési készséget véltük fölfedezni mindkét részről. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (14.10) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Viszontválaszra megadom a szót képviselő asszonynak. DR. DOBOS KRISZTINA (M DF) : Köszönöm szépen. Államtitkár úr valószínűleg elfelejtette közölni, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent a felsőoktatás költségvetése. Tehát itt nem arról van szó, hogy az egyetemi tanárok szeretnének vagy nem szeretnének tandíjat szedni, ha nem előbbutóbb rá fognak kényszerülni. És ha a '96. évi költségvetés is tovább szűkíti ezt a forrást, akkor nem kérdés, hogy szedjéke a kiegészítő tandíjat, vagy sem.
