Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat, valamint a vámtarifáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - TOKÁR ISTVÁN, az MSZP
926 A törvénytervezet a bizalmi elv re építi a vámeljárások gyorsításának és egyszerűsítésének lehetőségét. Ezt úgy kívánja a tervezet megvalósítani, hogy egyúttal a törvény erejénél fogva átfogó utóellenőrzési rendszert hoz létre és működtet. A vámkezelés módjának szabályozása az Európai Un ió gyakorlatán alapul. Ezen belül a raktározási lehetőségek széles körű alkalmazása megteremti a rugalmas vámeljárást. A törvénytervezet általános szabályként az azonnali vámfizetési kötelezettséget írja elő, de a vámszervezet központi szerve részére lehet ővé teszi, hogy halasztott vámfizetést engedélyezzen. Annak ellenére, hogy korábban ez sokat bírált gyakorlat volt, a halasztott vámfizetés lehetőségének törvényi megerősítésével egyetértünk. Egyetértünk azért, hogy a gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyze te tervezhető legyen. Egyetértünk azonban azzal is, hogy csak a törvényben előírt szigorú feltételek teljesítése esetén kaphasson halasztott fizetési engedélyt gazdálkodó szervezet. Nevezetesen, ne legyen a kérelmezőnek vámtartozása, és legyen megfelelő ös szeget garantáló kezese. A törvény szerint a vámfizetésre kötelezett a vámterheket készpénzben, vagy más módon fizetheti meg. A feketegazdaság elleni harc egyik kis szeleteként a közeljövőben a pénzügyi kormányzat a készpénzfizetés korlátozását tervezi. Mé gis meg kell jelenleg alkudni a törvénytervezetben javasolt készpénzfizetéssel mindaddig, míg a banki átfutások idejét csökkenteni nem tudjuk, illetve a pénzkímélő eszközök használata nem nyer nagyobb teret Magyarországon. A behozatali előjegyzés helyett a z új vámtörvény révén aktív feldolgozásra és ideiglenes behozatalra lesz lehetőség. Ez a különbségtétel kifejezi a tartós termelési együttműködés és a csupán használati céllal átmenetileg behozott külföldi tulajdonú áruk közötti különbséget. Támogatjuk az aktív feldolgozás - ismertebb nevén a bérmunka - széles körű vámjogi kedvezményét úgy, mint a vám és a vámbiztosíték mentességét. Ehhez jelenleg gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai érdekeink fűződnek. Fontos azonban, hogy törvényi úton megszigorít suk a vámellenőrzést és az elszámolási kötelezettséget. A vámjogi kedvezmények, mentességek szabályozását az a törekvés jellemzi, hogy a vámtörvényben szerepeljen minden vámmentesség. Bizonyára sok vitát fog kiváltani - és itt már a vezérszónokiban az előt tem szóló képviselő, Bogár László úr kitért rá , hogy a vámtörvénytervezet a külföldi beruházóknak biztosított, a termelőeszközök apportjához kapcsolódó pozitív diszkriminációt jelentő vámmentesség megszüntetését javasolja. Az indokok között első helyen szerepel, hogy ezzel helyreállítja a törvénytervezet a hazai és a külföldi beruházók közötti egyensúlyt az import tekintetében, megszűnik a hazai beruházók hátrányos helyzete. A fentieket támogatók úgy vélekednek, hogy amennyiben meghatározott árukörben in dokolt a vámkedvezmény, úgy arra egyedi döntéssel, kérelemre a vámtarifabizottság akár vámmentességet is adhat. A vámmentességet támogatók úgy ítélik meg, hogy ez a szabályozás negatívan hatna a külföldi befektetőkre, éppen akkor, amikor a gazdaság forrás bevonásra szorul. Az előterjesztett módon történő szabályozás bizonytalanságot szülne a befektetők körében, az egyedi elbírálás pedig az egyenlőtlen döntés lehetőségét teremtheti meg. Az ekképpen kialakított végső álláspont rendkívül nagy megfontoltságot é s felelős magatartást igényel. A törvénytervezet a vámszerveknek határidőket ír elő, és mulasztás esetén szankciókat helyez kilátásba, amelyek az ügyfelek érdekeit is szolgálják. A vámbevételek és a vámhatóság részéről történő visszafizetések gyorsítására a törvénytervezet garanciákat irányoz elő. A jogkövetelmények kibővülnek a vámigazgatási bírság intézményével is. Ennek célja - helyesen , hogy jogkövető magatartással a vámszabályok szakszerű betartására és a nemzetközi kötelezettségek betartására ösztön özzenek. Természetesen arra is garanciát kell nyújtani - és a tervezet megteszi , hogy az ügyfél rovására kettős pénzügyi szankció ne érvényesülhessen. A kamatfizetés szabálya az ügyfelek érdekéhez igazodva úgy módosul vámkedvezmények esetén fizetendő kam atnál, hogy az a jegybanki alapkamathoz igazodik.
