Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - CSÉPE BÉLA (KDNP):
906 Tisztelt Országgyűlés! A mai ülésnapon napirend előtt rendkívüli ü gyben felszólalásra jelentkezett Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárttól. Megadom a szót. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1994. július 4én, a parlamenti ciklus első ülésnapján szót emeltem a kolozsvári Mátyásszo bor védelmében. Mint ismeretes, a szobor mellett immár több mint egy éve ásatások kezdődtek, veszélyeztetve annak megmaradását. Most ismét szót kell emelnem ebben az ügyben, mivel tudomásom szerint a szobor védelmében megnyugtató esemény nem történt, ellen kezőleg, a veszélyeztetettség fokozódott. Iliescu román elnök amerikai útjának első napján, szeptember 26án erőgépek jelentek meg a székesegyház előtti téren, ahol a szobor áll, s az eddiginél jóval nagyobb területet haraptak ki a szobor környezetében. A külügyminiszter úr annak idején egyetértett javaslatommal, hogy a székesegyházat és a szobrot helyezzék az ENSZ védelme alá, tegyék a világörökség részévé, legalábbis válaszában azt ígérte, hogy ilyen értelemben foglalkoznak majd az üggyel, és megkísérli k elérni ezt a védettséget. Most az ásatások kiterjesztésével egy időben olyan hírek is érkeztek, hogy a szobrot esetleg Vajdahunyad várához helyezik át. Ez semmiképpen nem jelentene megoldást, hiszen megbontaná a székesegyház és a szobor együttesét, s Fad rusz János művét a nagy király szülővárosának készítette annak idején. Amikor újra szót emelek ebben az ügyben, azt nem valamiféle érzelmi töltetű felbuzdulásból teszem. Ahogy Mátyás szobra az erdélyi, de talán az egész magyarság kiemelkedő jelképe, úgy sa jnos, eltávolításának szándéka is jelképezi a romániai magyar kisebbség elleni egyre általánosabbá váló fellépéseket. Immár törvény tiltja meg a magyar zászló használatát, a magyar Himnusz éneklését Európa legnagyobb kisebbségének azon a földön, ahol Európ ában először hirdették meg a másság iránti toleranciát a szobortól nem messze, a tordai országgyűlésen. Immár törvénnyel akarják háttérbe szorítani az anyanyelvi oktatást, s ennek a lélekromboló hadjáratnak már konkrét eseményei vannak Erdélyszerte. Emiat t éhségsztrájkok is kezdődnek. Tegnap is szó esett erről itt napirend előtt, és még sokszor fog szó esni, mert tudjuk, hogy itt halálos merényletről van szó egy népközösség ellen. Tegnap a BabesBolyai Tudományegyetem megnyitóján már nem hangozhatott el ma gyar beszéd, helyette az arabot ajánlották. Immár alig esik szó a magyarromán tárgyalásokon a konzulátusok megnyitásáról, mely pedig minimális mércéje lenne a kisebbségi lét segítésének. Az alapszerződéssel kapcsolatban a román fél mereven elzárkózik a ki sebbségi jogok európai szintű érvényesítésétől. Mindez történik a román elnök nagylelkű ajánlata mellett egy románmagyar történelmi kiegyezésre, melyről, mint értesültünk róla, rövidesen tárgyalások kezdődnek. De mindez történik olyan körülmények között i s, amikor nem kisebb személyiség, mint a román szenátus alelnöke etnikai tisztogatásra hív fel. Katonai alakulatokat helyeznek a magyarlakta területekre a lakosság megfélemlítésére. Megkezdődött a magyar többségű vidékek, elsősorban a Székelyföld militariz álása. Fölös számú katonai és karhatalmi erőket telepítenek ide. Helsinkiben történt az első komoly lépés az általános európai megbékélés felé. Sajnos, még mindig ott tartunk, hogy a napokban a bukaresti Helsinki Bizottságnak kellett felemelnie szavát az e mberi jogok torzulása ellen, az ottani büntető törvénykönyv módosítása kapcsán. Ilyen körülmények között a kolozsvári Mátyásszobor ügye nem pusztán protestálás egy jelképes szimbólum védelmében, hanem felhívás a határainkon túl élő magyar kisebbségek hath atósabb védelmére. E szobor megmaradása az egész nemzet ügye. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy szobor szól hozzánk. S amit sorsa példáz, az a mi itthoni, ellentétektől szabdalt, nehéz helyzetünket messze meghaladja. Kormánynak, ellenzéknek, az egész
