Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
898 állította. Nemcsak a már bezárt iskolák nem nyithattak ki, de államosították az egyház kezében megmaradtakat is. 1948ban nem kevesebb, mint 1593 magyar tannyelvű iskolát állam osítottak. A római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházat teljesen kifosztották, a közművelődést és az oktatás céljait szolgáló épületeiket elvették. A diktátor bukása után, 1989ben és azóta is az egyházak hiába kérik vissza elvett javai kat. Úgy alakították a román törvényeket, hogy az egyházak kimaradtak a kárpótlásból. Most az új tanügyi törvény egyik paragrafusa ugyancsak akképp intézkedik, hogy hatálytalanítja az egyházak jogait. Ez a tanügyi törvény az alkotmányban biztosított és a n emzetközi dokumentumokban foglalt jogokat durván sértő előírásokat tartalmaz, amit a fiatalok nyolc pontban foglaltak össze. 1. Kötelezővé teszi román tannyelvű osztályok létesítését ott is, ahol nincs román anyanyelvű lakos - a Székelyföldön ugye sok ilye n település van. 2. Megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét. 3. Megtiltja az önálló magyar egyetemi és főiskolai intézmények visszaállítását. 4. Nem Románia, hanem a románok történelmének oktatását teszi kötelezővé. 5. A szakiskolai oktatást kizárólag a többség nyelvén teszi lehetővé. 6. Korlátozza a kisebbségek nyelvén történő felsőoktatást. 7. Megszegi az esélyegyenlőség alkotmányban rögzített elvét. 8. Törvénybe foglalja az egyházi iskolák, kollégiumok, könyvtárak jogtalan államosítását. (21.10) Szabó Zoltán államtitkár úr mai felszólalása után különösen fontosnak tartom, hogy a fiatalok által megfogalmazott nyolc pont itt is elhangozzék. Felszólalásában még arról sem győzött meg, hogy a magyar kormányzat azonosult ezekkel a törekvésekkel. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A fiatalok akciója a megfogalmazott céljaikon kívül még néhány dologra felhívta a figyelmet. Először arra, hogy az RMDSZ a magyar kormány külpolitikai támogatása nélkül nem tud megh atározó eredményeket elérni a román nacionalista erőkkel szemben. Másodszor arra, hogy Romániában a tiltakozás nemcsak a politika területéről jön. Az RMDSZ nincs egyedül, a polgárok azonosulnak céljaival, támogatják azt. Harmadszor pedig arra, hogy a jelen legi kormány által alkalmazott módszerek nem hoztak semmilyen eredményt. Ezért nem szabad azokat kárhoztatni, akik a módszerek megváltoztatását sürgették. Az erre fordított energiákat inkább javaslom, hogy a magyar kisebbség jogos igényeinek támogatására f ordítsa a kormány. Jelenleg az eredmények helyett nyilatkozatdömpinggel találkozunk, ami a kapcsolatok javulásáról, megbékélésről, a kormány eredményeiről és az erőteljesebb fellépést sürgetők elítéléséről szól. Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül köszöne tet kívánok mondani azoknak az elszánt fiataloknak, akik minden veszéllyel dacolva vállalták a demokrácia kihívását, és példát mutattak, mert lehetőségeiket tökéletesen kihasználva járultak hozzá az erdélyi magyarság megmaradásához. Remélem, a köszönetnyil vánításban követni fognak a kormány képviselői is. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót SzentIványi István külügyi államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ami a legutóbbi felszólítást illeti, én készséggel kész vagyok elismerésemet kifejezni a tíz fiatal kerékpáros akciójáért. Úgy gondolom, hogy egy fontos ügyért
