Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
894 ítélni az eddigi lépéseinket, annak megfelelően foglalják bele vagy nem foglalják bele a m ódosító indítványba. Tehát egészében azt hiszem, hogy ez egy fontos és értékes vita volt, ami itt folyt, fontos, hogy az Országgyűlés foglalkozzon ezzel, és ha ez olyan módon ér véget, hogy a környezetvédelmi bizottság - úgy tudom, hogy konszenzuson alapul ó - módosító indítványát fogadják el, akkor biztos, hogy mind a parlament, mind a kormány csak nyert ezen az indítványon. Köszönöm szépen. (Taps.) (20.50) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Mivel más képviselőtársunk nem kíván a vitában felszólalni, meg kérdezem Deutsch Tamás képviselő urat, hogy most kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Deutsch Tamás: Igen.) Igen - megadom a szót. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Nagyon röviden három kérdésre hadd reagáljak, mert azt hiszem, ez a legélénkebb és a legnagy obb odafigyelést élvező része az általam benyújtott országgyűlési határozati javaslat parlamenti vitájának. Az első dolog, hogy '82 óta épül a vita tárgyát képező erőmű, miért csak 1995ben jut eszé be valakinek ezzel foglalkozni. Nagyon "apró" történelmi tényekre hadd hívjam föl igen tisztelt szocialista képviselőtársam figyelmét: 1982től '90ig mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon kommunista rendszer volt. Tehát feltehetően önnek lett volna k orábban, mondjuk, valamifajta taggyűlésen lehetősége, hogy e kérdéssel kapcsolatban a tiltakozását kifejezze. Ellenzéki erőknek nagyon kevés befolyása volt abban az időben még ennél fontosabb nagypolitikai, bel- és külpolitikai kérdésekre is, nemhogy ilyen , az előző rendszerek politikai érdeklődésének peremén lévő környezetvédelmi kérdésekre. 1990 után nem rejtettük véka alá, hogy az előző kormány érdemének nem megfelelő módon foglalkozott ezzel a kérdéssel. 1990 és '93 között a környezetvédelmi bizottság t öbb ülésén is felvetettük ezeket a kérdéseket - egyébként a bizottság jegyzőkönyvei tanúskodnak erről. 1993ban viszont - ezt ön is elmondta, mások is - gyakorlatilag leállt ennek az atomerőműnek az építése, tehát ebből a szempontból - magyar szempontból - a legideálisabb politikai helyzet állt elő. Azt gondolom, hogy '9394ben, mondjuk, az előző kormány - az Antallkormány vagy a Borosskormány - működésének utolsó másfél esztendejében nem lett volna túlságosan nagy értelme fölvetni ezt a kérdést, mert úg y tűnt, hogy alapvetően nem politikai, nem környezetvédelmi, hanem gazdasági okokból ennek az erőműnek az építése leáll, és így kedvező megoldása születik a kérdésnek. Feltehetően a kereszténydemokrata ipari miniszter is ezért nem foglalkozott ezzel a kérd éssel. Ahogy én említettem, valóban egy környezetvédelmi és egy külpolitikai vonatkozása van ennek az országgyűlési határozati javaslatnak. A környezetvédelmi vonatkozás kapcsán két dolgot hadd mondjak. Nyilvánvaló, hogy ennek az országgyűlési határozati j avaslatnak a vitája lehetőséget teremtett volna arra, amit a magam részéről most már sajnálok, hogy erről nem ejtett szót a parlament, hogy mi a véleménye parlamenti képviselőknek, politikai döntéshozóknak az atomenergia békés célú hasznosításáról; azon eg yszerű oknál fogva, mert ez a kérdés nemcsak ebben az összefüggésben, hanem nagyon komoly belpolitikai, gazdaságpolitikai összefüggésekben az elkövetkezendő években vagy évtizedben fel fog merülni. Éppen a múlt héten hallottam a Magyar Televízió Híradójána k egy tudósítását, amely azt mondta, hogy - ha pontosan emlékszem az időpontra - tizenöt éven belül kell leállítani a most működő paksi atomerőmű első két blokkját, amelyeket a legkorábban helyeztek üzembe. És közismert módon a magyar villamosenergiaterme lés több mint 50 százalékát adja Paks, tehát ilyen értelemben, amennyiben Magyarország energiafelhasználása nem csökken - és feltehetően ilyen radikális mértékben nem csökken , felmerül ez a kérdés, hogy milyen erőmű épüljön Magyarországon. Érintőlegesen erről a kérdésről lehetett volna vitatkozni, természetesen alapvetően elkülönítve a most az indítvány tárgyát képező kérdéstől.
