Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
892 Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni a vitában. Megadom a szót a külügyi államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külü gyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az idő előrehaladott voltára tekintettel nagyon röviden csak azokra az elhangzott észrevételekre szeretnék reagálni, amelyekre úgy érzem, a kormány nevében mindenképpen választ kell adnom. Abban az időrendi sorrendben teszem meg, ahogy ezek elhangzottak. Tímár képviselő úr javaslata egy nagyon épkézláb, jó javaslat, de ez már megvalósult, a meleg vizet nem kell újból feltalálnunk. Ő egy jogos problémára irányította rá a figyelmet, valóban rendelk ezni kell a kárfelelősségről és a károk megosztásáról, azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk - mint ahogy itt a vitában már több utalásból elhangzott , hogy két nagyon jó megállapodás is szolgálja az érdekeinket. Mind Szlovákia, mind Magyarország mind a kettőt aláírta, tehát mind a nukleáris balesetek polgári jogi felelősségéről szóló bécsi egyezményt - amiről Szüdi képviselőtársam tett említést , mind pedig az OECD párizsi egyezményét a kármegosztásról és a kárfelelősségről. Ezek már alá vannak í rva, sőt mindkét ország által elfogadottak. Tehát ha történetesen valamilyen nem várt és nagyon nem remélt baleset következik be, akkor ennek a rendezése jogi értelemben megoldott. Természetesen egyikünk sem várja azt, hogy bármi ilyen katasztrófa bekövetk ezzen, hiszen azt hiszem, annak az egyéb kihatásaira kevés gyógyírt adhatnának a kártérítések. Az Országgyűlés egyébként idén szeptemberben, tehát nem olyan régen erősítette meg a nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezményt, ez is köti Szlovákiát - ez is elhangzott , tehát a legfontosabb, legalapvetőbb biztonsági követelmények betartására ők kötelezve vannak. Tehát azok az aggodalmak, amelyek ezzel kapcsolatban hangzottak el, megalapozatlanok. Tímár úr második javaslata nagyon újszerű, de nem ismere k rá precedenst, és nem is hiszem, hogy nagyon reális lenne. Azt javasolta, hogy ne csak a vélelmezett vagy esetleges károkból, hanem a nyilvánvaló hasznokból is részesüljünk. Legyünk tekintettel arra, hogy ezt a beruházást nem a magyar adófizetők pénzéből , nem magyar területen végezzük, így tehát a haszon megosztására vonatkozó kárigényünket egyetlen bíróság sem tudná elfogadni és akceptálni. Leitner Gábor képviselőtársam felvetette, hogy a kormány felsült, mert nem tudta megakadályozni az erőmű építését. Itt felmerül a kérdés, hogy melyik kormányra gondolt képviselőtársam, hiszen valóban nagyon pontosan ismertette ennek az erőműnek a kronológiáját. Ez valóban 1982ben kezdett el épülni, azóta nagyon sok kormány volt, olyan sok, hogy nem is biztos, hogy min det fel tudnám sorolni: Lázártól Grószon keresztül, Németh Miklóson, Antall Józsefen, Boross Péteren keresztül a mostani kormányig. Furcsának tartom azt, hogy pont a mi felelősségünket hangoztatja képviselőtársunk, mikor előtte megjegyzi, hogy 90 százalékb an már '92re elkészült az erőmű. Azt hiszem, ebben a helyzetben egyetlen kormány sem tud sokat tenni. Ahogy a múltkori vitában elhangzott, a nálunk sok szempontból kedvezőbb helyzetben lévő osztrák kormány - amely nagyon nagy súlyt fektetett arra, hogy me gakadályozza ezt az erőművet, majd pedig hogy egy üzleti keretben összekösse a bohumicei erőmű bezárásával - sem volt sikeres ebben a törekvésében, pedig azt hiszem, az ő feltételei, lehetőségei - mind anyagi, mind politikai értelemben - szélesebbek, mint a miénk. Képviselőtársam tett egy megjegyzést a miniszterelnök úr itteni bejelentésével kapcsolatban, ami ugyan nem tartozik szorosan a témához, de azért szükséges pontosítani. Amikor miniszterelnök úr Mečiar miniszterelnök úr szavatartó tulajdonságáról be szélt, azt egy nagyon konkrét kontextusban tette: a bősi vízmegosztás tárgyában megszületett megállapodással és annak betartásával kapcsolatban.