Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LEITNER GÁBOR (KDNP):
883 baleset esetén nem ismer országhatárokat, hiszen ezt tudjuk - sajnos vol t már rá precedens, mindannyian tudunk erről, nem kívánom ezt részletezni. Célszerűnek tűnik, vagy célszerűnek tűnhet egy olyan megoldás, amely megfelelő összefogást, a kárfelelősség esetére megfelelő bázist teremt a jog eszközeivel a netáni károk bekövetk ezése esetére a kárenyhítés érdekében. Abban az esetben, ha az igen tisztelt kormány megvizsgálásra és érdemi tárgyalásra alkalmasnak minősíti az általam most vázolt alapgondolatot, megtisztelve érezném magam, ha ennek a részletes kifejtésébe meghívnának; részt vennék benne. A másik gondolat - amelyet szintén hasonló rövidséggel kívánok az önök figyelmébe ajánlani : az adott konkrét probléma, a mohi erőmű, amelynek az előnyeit egy állam fogja élvezni, hátrányai, a veszélyhelyzet viszont többek között bennü nket is sújt vagy sújthat. Indítványozom, hogy az igen tisztelt magyar kormányzat kezdjen olyan érdemű tárgyalásokat a szlovák kormánnyal, hogy ne csak a hátrányait, a veszélyhelyzetét kelljen elviselnie elsősorban a határközeli magyar terület régiójának, másodsorban az egész országnak, hanem valamilyen formában konkrét előnyeit is élvezzük. Hogy ez a veszélyhelyzetért való előnyélvezés konkrétan miben fog jelentkezni, miben lehet megfogalmazni, az egy hosszú tárgyalássorozat eredménye. Én a magam részéről ebben a pillanatban jelezni sem kívánom azt az igen bonyolult lehetőséget, amelyen van megindulási út. De nagyonnagyon szeretném, ha a kormány a gondolatot a maga természetének megfelelően értékelné és komolyan kezelné, miután a jog egyéb területein ismer t az a fogalom, hogy bizonyos kárveszélyért bizonyos ellenszolgáltatás köthető ki. Csak a bankvilágra utalok, ahol már csak a kezességvállalásért is bizonyos ellenszolgáltatást lehet kikötni. Hát akkor miért ne kísérelhetné meg egy potenciális veszélyhelyz etben levő ország ennek az egyébként ismert jogelvnek az adaptálását az adott konkrét problémára? Elmúlt az idő. Tisztelt képviselőtársaim, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Leitner Gábor képviselő ú rnak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójából. DR. LEITNER GÁBOR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy a tárgyilagos tisztánlátás érdekében rövid háttérinformációs összefoglalással kezdjem beszédemet a mohi atomerőműv el kapcsolatban. Mindannyian tudjuk, hogy az atomerőmű a szlovák kormány 1982. évi döntése alapján 1985 és 1989 között 8095 százalékig elkészült, a szlovákiai Mohi község magyar lakosságának kitelepítését és a falu teljes lerombolását követően. A közsé g nevét még a térképről is eltüntették. 1993ban az építkezés anyagi okokból leállt. 1994. július 19én Eduar Kukas szlovák külügyminiszter pozsonyi nagykövetségünknek átadja július 15én kelt levelét a mohi atomerőmű építésének befejezésével kapcsolatban. Ebben megemlítette, hogy az üzemszerű beindítás után leállítják a jászapátszentmihályi atomerőmű két legrégibb blokkját. Ennek időpontját azóta a nem hivatalos nyilatkozatokban vagy cáfolták, vagy 2005 körülre tették. 1995. március 30án Szlovákia hivatal osan is visszavonja hitelkérelmét. Mečiar miniszterelnök bejelentése szerint nem kívánják teljesíteni az EBRD és az EU feltételeit, melyek értelmében csak a szigorú biztonsági garanciák és a beérkezett mintegy 250 javaslat megvalósítása esetén, valamint a mohi beindítását megelőzően a jászapátszentmihályi reaktor két blokkjának leállítása után tartja elképzelhetőnek az EBRDhitelt. Mi, kereszténydemokraták elutasítjuk a mohi atomerőmű tervét, mert bizonyított tény, hogy veszélyes az a kísérlet, ahol a kelet i és a nyugati technológiát akarják költségcsökkentés céljából kombinálni, az orosz szabványról az európai standardra való átépítés során. Szeretnék rámutatni, hogy a németek a grauswaldi atomerőművel - ahol az előbb említett szituáció állt elő - nem kísér leteztek, hanem leállították az erőművet.
