Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS, a KDNP
89 A jogtörténeti érdekességekből csupán annyit, hogy a nemzeti jelképek ügye már a XIX. században is élénk parlamenti vita tárgya volt. A főrendi ház 1844. május 8ai ülésén például báró Mesztil Viktor az idegen osztrák kormány rossz és lassú törvényelőkészítő munkáját penészszagú szisztémának minősítve és gyorsaságában a teknősbékához hasonlítva a törvényelőkészítés lassúságát - hiába, nincs új a nap alatt - a jegyző könyv tanúsága szerint szó szerint ezt mondta: "Attól kell félnünk, hogy a jövendő generáció azon fog csudálkozni, hogy ezen nemes állatot - tudniillik a teknősbékát - miért nem vette címerébe a kétfejű sas helyett." Utána még meg is toldotta azzal, hogy v alójában nem is kétfejű az a sas, hanem többfejű, és minden fejében más gondolat és összevisszaság uralkodik. Ebből akkora vita, kavarodás lett, hogy a nádor, ő és császári királyi fensége mellett Széchenyi Istvánt és Eötvös Józsefet is felszólalásra ihlet te. Zászló ügyben a parlamenten kívül is sor került egykét barátságtalan magyarosztrák mérkőzésre. Tar László a Délibábok országa című könyvében említi az 1889es monori hadgyakorlaton történt esetet, amikor Molnár Sándor egy esős éjszakán leszakította a bíró padlásablakában lógó feketesárga zászlót - kicsit bosszantotta ez a jelkép , az egyik darabot karóval leütötte a honvédezredesszállás előtt, a másikat pedig nemes egyszerűséggel a plébánián megszállt közös tábornok ablakába akasztotta. Egyenlítésn ek számíthat az egri eset, amikor Alois Sehlman közös alezredes a feketesárga zászló mellé kitűzött magyar zászlóra azt mondta: "Le azzal a ronggyal!". A botrányból azzal az ügyes védekezéssel vágta ki magát, hogy nem a magyar zászló ellen szólt, hanem cs upán nem találta elég tisztának a kitűzött pirosfehérzöld lobogót. A csapda kikerülésére irányuló törekvés ellenére a jogtörténeti körben említést kell tenni a kihágásokról szóló büntető törvénykönyvről, az 1879. évi XV. törvénycikkről, amely már tartalm azott nemzeti jelképeket védelmező intézkedést. A másik csapdáról - a szóvirágok elkerülésével - csak annyit, hogy a hagyományait és a múltját megbecsülő, az összetartozást megteremtő és szolgáló, a szellemi értékeket tisztelő, a nemzeti érzést és tudatot, a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen és a túlélést biztosító, erénynek tartó nemzet jelentőséget tulajdonít a nemzethez tartozás, a nemzethez kötődés jelképekben történő megjelenítésének, kifejezésének, és megköveteli ezeknek a jelképeknek a védelmét. Az ame rikai nemzet - ha lehet ezt a fogalmat használni - eléggé fiatal, nem rendelkezik a miénkhez hasonló, mély gyökerű múlttal, mégis szigorú védelemben részesíti az amerikai zászlót. Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága 1907ben 50 ezer dollár pénzbüntetés re ítélt egy nebraskai sörgyárost, mert sörének címkéjére az amerikai zászlót rajzoltatta; 1974ben pedig azzal az indokolással ítélte el az amerikai lobogót a nadrágja hátsó felére varró fiatalembert, hogy a zászló fizikai integritásának védelme alkotmány osan igazolható. Az 1989ben meghozott zászlóvédelmi törvény valójában a kongresszus reakciója volt egy, a közvéleményt sokáig foglalkoztató, 1984ben történt, de a legfelsőbb bíróság által csak 1989ben eldöntött látványos zászlóégetési ügynek, az úgyneve zett Johnsonesetnek, amikor ez a Johnson nevű úr Dallasban, egy választási kongresszuson az "Amerika, te vörös, fehér és kék, mi köpünk rád!" rigmus kántálása közepette szépen elégette az amerikai zászlót. A közvélemény azt várta, hogy a konzervatív beáll ítottságú legfelsőbb bíróság ezt súlyosan elítéli, az 5:4es arányban mégis azt mondta: ez a szólásszabadság megnyilvánulása volt - mert ez egy politikai gyűlésen történt , és az a véleményszabadságot széles körben biztosítja. (10.50) Az amerikai zászlóvédelmi törvény pontos részletezést is tartalmaz. Azt mondja ki ugyanis, hogy azt, aki tudatosan megcsonkítja, elcsúfítja, fizikálisan bemocskolja, elégeti, padlón vagy földön tartja, megtapossa az Egyesült Államok bármely zászlaját, pénz büntetéssel, vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy mindkettővel sújtják. Az alkotmány idézett XIV. fejezete és a 75. § (3) bekezdése alapján törvénynek kell rendelkeznie a nemzeti jelképek védelméről, tehát általánosságban a törvényjavaslat az alko tmányos kötelezettségnek eleget tesz, hiszen a kérdést törvényben rendezi.
