Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZŐDI IMRE (MSZP):
873 Természetesen a törvény értelmezésénél több fogalmi kérdés vetődött föl, amelyeket át kell hogy tekintsük, és beszélnünk kell róluk. (19.00) Az 1. §ban azt fogalmazza meg, hogy a törvény hatálya mire terjed ki. Itt máris szükségesnek tartom, hogy módosító javaslatot adjak be, mert a gondolatjelben lévő részt - amely azt mondja ki, hogy a (2) bekezdésben foglaltak kivételével , értelmezés szempontjából mindenképpen szük séges innen kihagyni. Ugyanis az 1. § (2) bekezdése úgy fogalmaz a későbbiekben, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a következő dolgokra. Tehát ezt mindenképpen értelmezni kell. Szükséges értelmezni azt, amit a védett és fokozottan védett területről, ill etve a védelemre tervezettekről mond. Itt a védelemre tervezettet szeretném kiemelni, ugyanis a jogbiztonság szempontjából, mind a magántulajdon, mind pedig egyéb szempontból, szükséges minél előbb meghatároznunk azt, melyek azok a területek, amelyek védel emre tervezettek. A 3020. számú 1995ös kormányhatározat végül is előírta a kormány számára, hogy vizsgálja felül a védettségi szinteket és állapítsa meg, hogy melyek azok, amelyeknek a védettségi szintjét a továbbiakban is fenn kell tartani. Tudomásom sze rint a kormány ezt tárgyalja, vagy tárgyalni fogja az elkövetkező időben, ez mindenképpen segítene e törvény végrehajtásában. A jogbiztonság szempontjából szükséges az is, hogy a törvény életbe lépésével egy időben egy szakasz foglalkozzon azzal is, hogy a természetvédelmi igazgatóságok a természetvédelmi felügyelőségekkel közösen 30 vagy 60 napon belül határozzák meg az érintett településekre vonatkozóan konkrétan, helyrajzi szám szerint a védelemre tervezett, vagy a még védettség alatt lévő területeket, e zt közöljék az adott községekkel, városokkal, illetve az azokat képviselő földhivatalokkal. Így a jogbiztonság érdekében egy vételnél vagy eladásnál egyértelműen kimutatható lenne, hogy melyek azok a területek, amelyek korlátozás alá kerülhetnek az elkövet kező időszakban. A 4. §sal szeretnék még foglalkozni, ami hosszasan értelmez különböző jogszabályokat. Ennek első részében tíz évben határozza meg azt az időszakot, amely alatt a kisajátítást el kell végezni. Véleményem szerint ez hosszú idő, ráadásul nin cs meghatározva elég normatív módon, hogy mely területek azok, amelyek fokozottan előtérbe kerülnek. Ez sok esetben belemagyarázásra, gyanúsításra adhat okot a természetvédelmi igazgatóságok felé. Természetesen itt vetődik fel a természeti károk kérdése is . Szükséges lenne, hogy a törvénytervezet egy szakasza foglalkozzon konkrétan azzal, hogy mit értünk konkrétan természeti kár alatt, illetve ez milyen tág fogalmakat takar. A 4. § (2) bekezdése a mellőzhetőségekkel foglalkozik. Ezt fontos szabálynak ítélem meg, mert véleményem szerint a törvénynek kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján esetleg mellőzni lehetne a védettségi szinteket. Ez azért is fontos, mert szerintem az igazgatóságok a normatív szabályozásnak megfelelően a végrehajtásban k ell hogy jeleskedjenek. A 4. § (3) bekezdése foglalkozik azokkal a területekkel, ahol a védettség már megszűnt. Azt hiszem, ez már előzetesen azt fejezi ki, hogy ahol már megszűnt, vagy olyan mértékben csökkent a védettségi szint, ott a jogszabály, illetve a természetvédelmi hatóság feladata elsősorban, hogy a korlátozásokat feloldja, vagy a védettségi szintet megszüntesse. A környezetvédelmi bizottság egyformán kifogásolta az 5. § (1), (2) bekezdését. Itt elsősorban a nyelvezet, illetve a megfogalmazott öt év kérdését vetette fel. A bizottság igyekszik benyújtani erre egy bizottsági módosító javaslatot - ez folyamatban van , amely ezt egyértelműbben, egyszerűbben és áttekinthetőbben fogalmazná. Az öt év kapcsán természetesen szükséges azt is felvetni, hogy jó lenne, ha a tíz évet esetleg átlagosan öt évre lehetne csökkenteni. Ez elsősorban azt segítené elő, hogy a védettséget minél hamarabb vissza tudnánk állítani, mert ez mindenképpen előnyös lenne. A 7. §sal szeretnék még foglalkozni. Ennek kapcsán módos ító javaslat formájában is felvetődött, hogy a földterületekkel kapcsolatban a védettségi szinteknél, a helyreállításnál ne a földkiadó
