Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
867 Megadom a szót Rusznák Miklós képviselő úrnak; és az elnöklést átadom Gál Zoltán elnök úrnak. (Taps.) (Az elnöklést dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke veszi át.) RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A T/1302. számú törvényjavaslat, amely a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásáról szól - mint ahogy itt már elhangzott képviselőtársaimtól és miniszter úr expozéjában is , szorosan összefügg az élelmiszer, a tak armányozási és az állategészségügyi törvénnyel. Az előttem szóló képviselőtársam valahogyan, ha jól emlékszem, hátrányos helyzetűként említette ezt az állatorvosi kamaráról szóló törvényt. De én nem olyan indokból tartom ezt hátrányosnak, mint ő, hanem ta lán inkább azért, mert ez nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna. Több ezer állatorvos sorsáról döntünk ebben a parlamentben, és ez talán megérdemelte volna a nagyobb televíziós nyilvánosságot is. És mint ahogy kritikaként megkaptuk a hegyközségi törvény es etében, hogy valahogyan karácsony szentestéjén hoztuk meg a törvényt, eldugva, nem is tudtak róla a hegyközségi tagok. Úgy érzem, az ilyen törvénytervezetek, amelyek a társadalom széles rétegeit képviselő emberek sorsát érintik, akik ennek alapján végzik a munkájukat, a jövőben talán nagyobb nyilvánosságot érdemelnének. Az állatorvosi kamarákról szóló törvénnyel kapcsolatban az a véleményem, hogy ez a szakma általában köztiszteletben áll és a társadalmi presztízse is nagy, amit az is mutat, hogy az állatorv osok - az orvosokhoz és a jogászokhoz hasonlóan - a végző szigorlattal, illetve az úgynevezett államvizsgával együtt, külön tanulmányok nélkül is megkapják a doktori címet. Az állatorvosi munkával - vagy fogalmazhatunk úgy is: állatorvosi hivatással - szem ben mindig is magasak voltak az elvárások. Ez a tevékenység nem függetleníthető a mezőgazdaság helyzetétől, bármilyen típusú vagy szerkezetű mezőgazdaságról legyen is szó. A néhány állattal rendelkező kistermelő számára éppúgy tragikus lehet állatainak bet egsége vagy elpusztulása, mint ahogy a nagyüzemi állattartásban a szövetkezet vagy más vállalkozás teljes csődjét okozhatja egy járványos állatbetegség kitörése. Mi sem természetesebb tehát, hogy az állatorvosok saját érdekei mellett az egész mezőgazdaságn ak, ezen keresztül emberek tízezreinek és így az egész országnak is alapvető érdeke, hogy az állatorvosok olyan szakmai szervezetbe tömörülve végezzék tevékenységüket, mint az állatorvosi kamara, amely azon kívül, hogy szolgálja az állatorvosok közösségét, egyidejűleg garanciát is nyújt a társadalom számára a magas szintű, szakmailag ellenőrzött és a társadalom igényeinek megfelelően szabályozott állatorvosi szolgáltatásokra. Különösen is ki kell emelni azokat a szempontokat, amelyek az állatorvosok eddig i s igen felelősségteljes munkáját még fontosabbá teszik, növelik az állatorvosi kamarák jelentőségét és megteremtik szükségességét. Ezek közül a legfontosabbakat említem. Az átalakuló mezőgazdaságban sok á llatorvos is nehezebb helyzetbe kerül. A nagyüzemek óriási állattartó telepein végzett, sokkal inkább szabályozott munkaköri viszonyaival szemben sokszínűbb, kevésbé szabályozott és állandóan változó helyzetben kell munkájukat végezniük. Remélhetően az áll atorvosi kamarák és a működésüket szabályozó törvényi keretek segítik majd munkájuk megalapozott végzését, és a változó, átalakuló körülmények között is segítik munkájukat. A mezőgazdaság nehéz, válságos gazdasági helyzetében az állatgyógyászat és különöse n a preventív állatorvosi tevékenység gazdasági jelentősége még nagyobb, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági termelők biztosítási lehetőségei mind gazdasági, mind szervezeti okok miatt beszűkültek és elhalványultak. Az amúgy is nehéz hel yzetben lévő állattartók viszont csak akkor vállalják az állatgyógyászati költségeket, ha az állatorvosok munkájának megbízhatóságát, tekintélyét és magas szakmai színvonalát olyan köztestület garantálja, mint az állatorvosi kamara.
