Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László):
821 beszéd. Én nem gondolom, hogy ha megszavazzuk valamilyen formában ezt a határozati javaslatot, akkor valamennyi pártnak ugyanazok a motivációi fognak működni. Különböző és különböző okok miatt mondanak esetleg igent a pártok vagy a frakciók. A lényeg az, hogy a mondandóban végül is egyetértsenek. Itt lenne a második megjegyzésem, hogy pontosan értsü k egymás szándékait. Az általunk, illetve a Deutsch képviselő úr által beterjesztett javaslat szándéka nem az, amilyen értelmet én az ön szavaiból kiéreztem. Ugyanis én úgy értettem, a kormány arra vállalhat a maga részéről kötelezettséget, hogy a biztonsá gos felépítés érdekében tesz meg mindent. A mi szándékunk viszont ezt megelőzően az, hogy a kormány határozza el magát arra, hogy az üzembehelyezés elkerülése érdekében is tegyen lépéseket, s ha úgy tetszik, csak második lépésként, minimális programként fo gadható el az az értelmezés, amelyet ön optimálisnak tekint a mai helyzetben a realitásokra való hivatkozással. A harmadik megjegyzésem: az Ausztriával való egybevetéshez kapcsolódik, ami itt elhangzott, hogy morális alapjuk más, mert náluk nem működik ato merőmű. Azt gondolom, s ezt képviselőtársam is leszögezte, a mi véleményünk szerint nem más Ausztria, illetve Magyarország morális pozíciója ebben a vitában. Nem szabad elfelejteni azt, hogy Ausztria egy népszavazás, a kormánnyal szemben végül is sikerrel lefolytatott népszavazás után zárta be az atomerőművét. Nem szabad elfelejteni azt, amit itt hallottunk is, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsági besorolása nem azonosítható a Szlovákiában működő, illetve a tervezett atomerőművekével. Egyetlenegy utolsó szempo ntot vetnék fel - ez a negyedik megjegyzésem. Úgy éreztem, hogy államtitkár úr számára, illetve a kormány érvelésében a halasztás kérésében is ez volt tettenérhető, mely szerint a kormány úgy ítéli meg, hogy ez az ügy, ennek a belpolitikai, illetve az orsz ág lakosságát érintő súlya ellenére külpolitikai okok miatt hátrányosan érintheti a két kormány, a két állam közötti egyeztetést, adott esetben következményeiben hátrányosan érintheti a Szlovákiában élő magyar kisebbségeket is. Azt gondolom, hogy ez máskép p, fordítva van. Éppen ön is hivatkozott rá Ausztria esetében, hogy ők tagjai az Európai Uniónak, míg mi nem vagyunk azok. Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a nyugateurópai országoknak a környezetvédelmi kérdések, ha úgy tetszik, a környezetvédelm i politika iránti affinitása igen erős. Nem akarom összehasonlítani, hogy a nyugateurópai kormányok szívének melyik ügy a kedvesebb vagy melyik ügy iránt tanúsítanak nagyobb érzékenységet: az etnikai kisebbségek gondja, vagy pedig környezetvédelmi kérdése k iránt, tapasztalatom szerint azonban e másodikban igen nagy affinitást mutatnak saját területükön. Ezen a területen a magyar kormány határozott álláspontjának a megjelenése esetén elfogadhatóbb, érthetőbb lehet sok esetben a kisebbséget érintő politikai álláspontja is. (21.10) E kérdésnek nem a szétválasztása, hanem éppen az összekapcsolása szerintem sikerre vezethet a kisebbségi politikában is. Tehát pont az ellenkező következtetést vonom le abból, amit ön gondnak lát. Ezt a négy szempontot szerettem vol na elmondani az ön hozzászólásával kapcsolatban. Köszönöm a figyelmét. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a jelen lévő képviselőtársakat, kíváne még valaki most felszólalni. (Senki sem jelentkez ik.) Nem kíván. Mint tehát jeleztem, az általános vita folytatására majd sor kerül. Most az általános vitát elnapolom. A folytatásra és a lezárásra egyébként - az előzetes terveink szerint - a jövő heti ülésünkön kerül sor. Még nagyon rövid figyelmet kérek .
