Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
815 elköve tkezendő napokban értelmes, remélem, mérsékelt és a személyeskedésektől mentes vitát tudunk folytatni erről az indítványról, és remélem, hogy néhány hét alatt a parlament döntésig tud jutni, és el tudja fogadni a mohi atomerőmű felépítésével kapcsolatos ko rmányzati teendőkkel összefüggésben az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 101. §a (3) bekezdése értelmében, ha az előterjesztő nem a kormány, az el őterjesztés indoklásának a meghallgatása után a kormány képviselője kap szót, hogy az előterjesztésről nyilatkozatot tegyen. Ennek megfelelően megadom a szót SzentIványi István külügyi államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államti tkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én is remélem, hogy ebben a vitában a józan, mérsékelt hangnem lesz az uralkodó, és én ebben a hangnemben szeretnék válaszolni elsősorban azokra a bíráló megjegyzé sekre, amelyeket Deutsch Tamás képviselőtársam a magyar külügyi kormányzat tevékenységével kapcsolatban tett. Azt hiszem, hogy itt vannak félreértések a motívumokat illetően is, és a szándékainkat illetően is. Valóban, a külügyi kormányzatnak voltak megfon tolásai - és ezt többször kifejezésre is juttatta - Deutsch Tamás képviselő úr indítványával kapcsolatban. Ezek alapvetően két okra vezethetők vissza. Egyfelől az indítvánnyal tartalmi jellegű problémáink is vannak, és ezek nem is annyira szakmai kérdések, mintsem az a kérdés, hogy milyen hangnemben és milyen módon szabnak feladatot az országgyűlési határozatok a kormány számára. Nem zárkózunk el attól, hogy ebben a kérdésben a magyar külügyi kormányzat megtegye a lépéseket és a magyar kormány más, ezzel ka pcsolatban illetékességgel rendelkező minisztériumai. (20.40) Az elmúlt hónapok eseményei bőven bizonyíthatják, hány lépésre került sor, elsősorban a Környezetvédelmi Minisztérium részéről, de az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium r észéről is. Munkatársaim egy ötoldalas felsorolásban, rövid, éppen csak az eseményeket érintő kronológiában - ami mégis 5 oldalt tett ki - foglalták össze mindazt, amit a magyar kormány ebben az ügyben az elmúlt hónapok során tett. Mi úgy gondoljuk, helyes az, ha a parlament erre ráirányítja a figyelmet, de nem feltétlenül abban a szellemben, amit itt most Deutsch Tamás is képviselt, hogyha a kormány nem teszi helyesen a dolgát, akkor erre figyelmeztetni és utasítani kell. Működjünk együtt ebben a dologban, erre készek vagyunk, és folyamatosan abban a szellemben fogunk cselekedni, amit elsősorban a környezetvédelmi bizottság módosító javaslatai határoznak meg. Azzal a módosító javaslattal nincs bajunk, és ha Deutsch Tamásnak is megfelel és helyesnek tartja, hogy valami történjen, akkor ebben lényegi vita nincs. A másik fontos ok, ami arra késztetett minket, hogy bizonyos óvatossággal közelítsük ezt a kérdést, hogy éppen nem szerettük volna, ha ez azon nagy súlyú kérdésekkel egyenrangú, a kétoldalú kapcsolatok at súlyosan hátráltató problémává válik, mint ami közé helyezte Deutsch Tamás képviselőtársam ezt a kérdéskört is. Tehát kétségtelen, hogy vannak súlyos, megoldatlan problémák a szlovákiai magyar kisebbség helyzetében, van egy évek óta húzódó súlyos problé mánk és vitánk, ami most a Hágai Bíróság előtt van a bősi vízlépcsővel, illetve a Cvariánssal kapcsolatban. A külügyi kormányzat úgy ítélte meg, hogy nem feltétlenül ebben a hangfekvésben, ezen a szinten kell kezelnünk ezt az ügyet. Az is igaz, hogy van e gy koncepcionális eltérés a mi megközelítésünk és a képviselő úr megközelítése között. Mi kezdettől azt tekintettük fontosnak - ahova most a képviselő úr konkludált a bevezetőjének a végén , azt tekintettük reális, elérhető célnak, hogy mindent megtegyünk a felépítendő vagy várhatóan és valószínűleg felépülő atomerőmű
