Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - A Magyar Honvédség 1995. és 1996. év végi részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - PÓDA JENŐ (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - PÓDA JENŐ (MDF):
798 Itt is arról van szó, hogy tulajdonképpen szeretném befagyasztani a már megállapított létszám alapján a Magyar Honvédség létszámát arra az időre, amíg nem sikerül tisztázni azokat a feltételeket, amelyek mentén és amilyen garanciák mellett ezt a bizonyos csökkentést el lehetne kezdeni, és amilyen csökkentés mellett akár hatpárti konszenzust is lehetne találni, ehhez persze megfelelő előkészítésre és megfele lő türelmes vitára van szükség. Ugyanis ez a csökkentés - amit most a kezünkben tartunk, s aminek hangsúlyozom, nagyon fontos a gyakorlati része, amely itt nincs leírva, de ennek elválaszthatatlan része - azt fogja mutatni, hogy azok az egészségtelen és to rz arányok, amelyek bizonyos szempontból jellemzik a Magyar Honvédséget, nemhogy eltűnnének, hanem igenis erősödni fognak. Ennek következményeként egy olyan hadsereg fog kialakulni, amely vidéken még gyöngébb lesz, amely vidéken feltöltöttségi problémákkal fog küzdeni, amely vidéken finanszírozási, szervezési problémákkal fog küszködni, és amely Budapesten izmos és erős lesz, amely remekül központosított szervezetekkel fogja azt sugallni a parlamentnek, és adott esetben a közvéleménynek is, hogy képes felad atai ellátásra. Úgy gondolom, hogy erről szó sincs, s ezeket a kérdéseket alapvetően másként kellene kezelni. A részletes vita kapcsán most külön nem térek ki arra, amit az általános vitában elmondtam, és amely nagyon fontos sarokpontja ennek az ellenkezés nek, amit nemcsak én, de az összes ellenzéki párt megfogalmaz, nevezetesen, hogy a magyar külpolitika nem hozza azt a formát és azt az eredményt, ami mellett tulajdonképpen mint egy egészséges kockázatvállalás szerint ezt a csökkentést fel lehetne vállalni és támogatni lehetne. Nagyon fontos kérdés, amely a múltkor felmerült az általános vitában, és tulajdonképpen a parlament honvédelmi bizottságának ülésén is, látszólag nagyon kicsi részletkérdés, valójában mégis a vízfejjel összefüggésbe hozható kérdés: a tábornoki kar létszáma. (19.20) Ezzel kapcsolatban már külön vitát folytatok államtitkár úrral, aki az elmúlt alkalommal azt említette, hogy 65 tábornoka van a magyar hadseregnek. Munkatársammal a múlt héten összeszámoltuk: az 1994. nyári állapothoz képes t mi legalább név szerint 28 új tábornokot számoltunk meg, akiket már az elmúlt hónapokban önök léptettek elő, államtitkár úr. Ez azt jelenti, hogy kéthetente léptettek elő egy tisztet tábornokká. Úgy gondolom, ez most már egy olyan folyamat, mint a Bokroscsomag részeként a valutánk leértékelése, amit ha csúszó devalválásnak nevezhetünk, akkor ezt csúszó előléptetésként is meg lehetne - némi túlzással - megfogalmazni. Ha ez kiszámíthatóvá teszi a rendszert, akkor ez akár üdvözölhető is lenne, de én azt his zem, kevesen vagyunk ebben a parlamentben, akik ezt a rendszert szeretnénk, vagy az ilyen célként megfogalmazható rendszert szeretnénk kiszámíthatóvá tenni. De van itt egy sokkal komolyabb probléma is. Azt hiszem, talá n ez a legnagyobb probléma, és ez lenne a döntő érv módosító indítványaim mellett, amivel szeretnék bizonyos döntéseket elhalasztani, illetve egy pillanatra felfüggeszteni. Nevezetesen, hogy hiányzik az a törvény, ami mellett azoknak az embereknek a sorsát lehetne megnyugtatóan rendezni, akiket ez érint. Itt sok ezer ember elbocsátásáról van szó, és addig is, amíg ez bekövetkezik, sok tízezer ember munkavégzésének körülményeiről van szó. Ők azok, akik most nem tudják, hogy mire számíthatnak. Ez a törvény na gyon hiányzik. Az a törvény hiányzik, amely szabályozná a hivatásos katonák és általában a szolgálati viszonyban, fegyveres testületeknél hivatásos állományban dolgozók életkörülményeit, szakmai előmeneteli lehetőségüket, egész perspektívájukat. Úgy gondol om, amíg ez a törvény nincs meg, semmiképpen sem szabadna ehhez a létszámleépítéshez hozzákezdeni. Többek között azért sem, mert így nem védhető ki az az álláspont, miszerint politikai szándék húzódik meg a dolog mögött, nevezetesen, hogy - idézőjelbe tév e - minél olcsóbban megússza a kormány és a Honvédelmi Minisztérium ezt a bizonyos leépítést, illetve hogy törvényi szabályozás és garanciák nélkül történjen mindaz, ami már történik, illetve ami történni fog.
