Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Hogyan lehet állami pénzből milliárdos nyereséget biztosítani a CIB Banknak?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
764 A MÁV konszolidációjáról szóló bizalmas jelentés szerint "1993 végén 16,2 m illiárd forint összegű, a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló kötelezettség állammal szembeni kötelezettséggé alakult át. A MÁV Rt. megszabadult a hitelek további kamataitól, az államkötvények kamata a költségvetést terheli". A CIB Bank alapító tőkéje 35 százalékát az állami tulajdonú MHB adta. A CIB által a MÁV Rt.nek nyújtott hitel az állam MHBban kezelt pénzéből történt. A hitelügyletből a CIBnek több milliárdos haszna keletkezett; döntően nagyvállalatoknak nyújtott hiteleket állami garanciavállal ás mellett, vagyis kockázat nélkül. A MÁVról a mai napig ismeretes, hogy az elmaradott infrastruktúra, a rendkívül szűkös fejlesztési lehetőségek, a balkáni háború okozta nehézségek, az áruszállítás jelentős csökkenése, az ipari és mezőgazdasági termelés exportjának jelentős visszaesése miatt nem volt lehetősége, hogy nyereséget érjen el és forgóalapkorrekciókat hajtson végre. Szakmai körökben a pénzügyi kormányzat részéről súlyos hibaként állapították meg: a helyett, hogy forgóalapját időben feltöltötté k volna, a bankokat konszolidálták, teljesen eredménytelenül. A pénzügyi tranzakció eredményeképpen a bankok 22,1 milliárd forint extraprofithoz jutottak, amelynek nagyobb része a magánszféra nyeresége lett. Az állami tulajdont képező banki és költségvetés i pénzeket úgy használták fel, hogy az ország legnagyobb stratégiai vállalatának működését megnehezítették, ugyanakkor az állami pénzekből nyújtott hitelekből több milliárd forint nyereséget juttattak a magánszférába, kockázat nélkül. Kérdéseim államtitkár úrhoz a következők: 1. Állami tulajdonú bankok miért vettek részt jelentős tőkével külföldiekkel vegyes tulajdonú bankok alapításában, például a CIB és a Leumi Bank esetében? Tőkéjüket saját hitelezések formájában is teljeskörűen eredményesen tudták volna felhasználni. 2. Kik kezdeményezték, engedélyezték, hogy a CIB Bank alapításában tőkebefektetéssel az MHB részt vegyen? Ki volt az engedélyező az MHB részéről?. 3. Vizsgáltae és milyen intézkedéseket tett a pénzügyi kormányzat azokat a kölcsönüzleteket i lletően, ahol a bankok nagyvállalatoknak állami garancia mellett nyújtottak hitelt, hogy a magánszférába való átjátszás lehetőségét kiküszöböljék? (16.20) 4. Kik a felelősök a társadalmat ért több milliárdos veszteségekért? Várom államtitkár úr válaszát. ( Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Attól tartok, hogy sajnos a kérdése, az interpellációja világosan mutatja, hogy akik szakértőként előkészítették az ön interpellációját, nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy hogyan működik a bankrendszer. Én megpróbálom ezt most röviden elmagyarázni... (Derültség.) .., hogy mik a problémák. Először is azt mondja, hogy a CIB alapító tőkéjét 35 százalékban az MHB adta. Amikor a CIB alakult, az MHB még nem létezett, a Magyar Nemzeti Bank adta. A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Hitelbank azért nehezen összekeverhető. (De rültség a bal oldalon.) A CIB által a MÁVnak nyújtott hitel a magyar állam tulajdonát képező, MHBban kezelt pénzből történt. Azt hiszem, hogy itt van az alapvető félreértés, tudniillik a bank nem úgy működik, hogy a saját tőkéjét kölcsönzi, persze ezt is csinálja, de alapvetően a nála betétként elhelyezett pénzeket kölcsönzi tovább. Jellemzően az szokott lenni - ez követelmény , hogy 8 százalékban adja a saját pénzét, 92 százalékban a mások pénzét.
