Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Merre gurul a rubel?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
746 szolgálat működik, bár az kétségtelen, hogy a lakosságszám igen nagy szórást mutat: Túrkevén 10 ezer lakost, Debrecenben 344 ezer lakost lát el a szolgálat. Könnyen belátható, hogy ilyen szóródá s mellett az ÁNTSZ alapfeladatait végezni csak oly módon lehet, hogy a kisebb lakosságszámot ellátó intézetekben a tárgyi és személyi feltételekről való gondoskodás arányaiban lényegesen nagyobb költséget igényel, mint az optimális illetékességi területet meghaladó intézetekben. Nem fejeződött be még az a felülvizsgálat, amelyről ön is beszélt, ezért ma azt tudom válaszolni a kérdésre, hogy az ez évben még esedékes átvizsgálást követően kerülhet sor a városi intézetek illetékességi területének a rendezésére . Azt azonban jelezni szeretném - nehogy illúziókban ringassuk magunkat , hogy amikor Heves és Füzesabony esetében megtörtént az összevonás, a hevesi ÁNTSZ 40 ezer, a füzesabonyi 35 ezer fős lakosságot látott el, és a székhely meghatározásában fontos szem pont volt az, hogy amíg Füzesabonyban két orvost alkalmaztak, addig a hevesi intézetben - mint ön is tudja - orvos foglalkoztatására akkor nem került sor. Én még további türelmét kérem, de ezeket a hatékonysági szempontokat figyelembe kell venni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Dr. Kelemen András (MDF) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Merre gurul a rubel?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Kelemen Andrá s képviselőtársunk, Magyar Demokrata Fórum, kérdést kíván feltenni az ipari és kereskedelmi miniszternek "Merre gurul a rubel?" címmel. Megadom a szót dr. Kelemen András képviselő úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Államtitkár Úr! Tudjuk, hogy a volt Szovjet unió piacaira történő export beszűkülését elsősorban az ottani partner fizetőképtelensége okozta, mert nem lehetett kockáztatni a további adósságnövekedést. A felek egyenlőségén alapuló új típusú kapcsolatok kiépítését ugyanakkor 1990től az előző kormányz ati ciklusban a közép- és keleteurópai országok közül az elsők között kezdtük meg a szovjet utódállamokkal. (15.10) Csak utalni akarok az alapszerződésekre, az adósságrendezésre, a pénzügyi elszámolás rendezésére, nagykövetségek nyitásá ra stb. A választási kampányban mégis a piacainknak az első kormány általi tönkretételéről fogalmazódtak meg vádak, és az új kormányprogram az elveszített keleteurópai piacaink egy részének visszaszerzését tűzte ki célul. A nyilvánosságra került adatok e szempontból aggodalomra adnak okot. A szovjet utódállamok közül a legjelentősebbel, Oroszországgal folytatott magyar külkereskedelem veszteséggel jár. Ez a passzívum 1995. első félévében elérte a 690 millió dollárt. A kivitel 1994ben 807 millió dollár vol t, 1995 első felében 294,1. Ez egy évre kivetítve ez körülbelül 600 millió dollárt jelenthet. Lényegesen kevesebb, mint a tavalyi érték. Vajon miért nem tudjuk behozatalunkat kivitellel ellensúlyozni? Ez egy nagy kérdés. Hiszen ottani tárgyalásaimra emléke zve mindig az volt a benyomásom, hogy kapós lenne a magyar áru, csak a fizetés lehetőségét kell biztosítani. Utalok csak az Ikarus buszokra, amelyekkel kapcsolatosan a vásárláson kívül az összeszerelő műhelyen keresztül a konszignációs raktárig minden relá cióban igény van. És nyilván más cikkekre is utalhatnék.
