Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - Aszódi Ilona Katalin (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - "Gondol-e a kormány a munkanélküli-segély és az alkalmi munka szabályozásának egymáshoz igazítására?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ASZÓDI ILONA KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár:
735 Aszódi Ilona Katalin (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - "Gondole a kormány a munkanélküliseg ély és az alkalmi munka szabályozásának egymáshoz igazítására?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Aszódi Ilona Katalin képviselőtársunk, Magyar Szocialista Párt, kérdést kíván feltenni a munkaügyi miniszternek "Gondole a kormány a mu nkanélkülisegély és az alkalmi munka szabályozásának egymáshoz igazítására?" címmel. Miniszter asszony távollétében az államtitkár úr válaszol, hogyha képviselő asszony elfogadja. (Aszódi Ilona Katalin: Igen.) Elfogadja. Megadom a szót Aszódi Ilona Katali n képviselő asszonynak. ASZÓDI ILONA KATALIN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az őszi betakarítás ideje olyan idénymunkát jelent, amely nagyon sok alkalmi munkást igényelne. Általában véve elmondható, hogy az a grárgazdálkodásban olyan periodikusan zajlik a munka, hogy igazából nagyon gyakran nem lehet folyamatosan alkalmazni a munkásokat, hanem alkalmi munkásokra van szükség időről időre. Élelmiszeripari üzemekben is így van ez, néhol szövetkezeteknél is és a ma gángazdaságoknál egyaránt. Az alkalmi munka legalizálása borzasztóan fontos dolog lenne, tudniillik Magyarországon 1013 százalékos a munkanélküliség - BácsKiskun megyében 10,6 százalék , miközben idénymunkások felvételére gyakorlatilag nincs lehetőség, kielégítetlen az igény. Azt gondolom, ez azért van így, mert ez a helyzet nincs megfelelően, törvényesen szabályozva, ennélfogva végrehajtva sem. Azt kérdezem az államtitkár úrtól, vane arra lehetőség, hogy a munkanélkülisegélyre való jogosultságot és az alkalmi munka szabályozását valahogyan újra átgondolja a kormányzat, és valami olyan módon igazítsa egymáshoz a szabályozást, amely lehetővé teszi azt, hogy az idénymunkák során lehetőség legyen fölvenni munkanélkülieket. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy a továbbiakban is szükség lesz alkalmi munkásokra, lehetőség nyílike arra, hogy külföldi munkásokat legálisan fel tudjanak venni azok az üzemek és szövetkezetek, magángazdaságok, amelyeknek szükségük van ezekre a munkásokra. Köszönöm szépen. ELNÖK (d r. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Héthy Lajos munkaügyi minisztériumi államtitkár úrnak. DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Azt hiszem, a kérdés jogos. A kormány gondo l erre a problémára; annál is inkább, mert ma a munkaerő iránti kereslet jelentős része nem tartós munkavégzésre irányul, hanem adott munkák elvégeztetésére. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy a munkanélküliek érdekeltek legyenek az alkalmi - vagy más szóval: rövid tartamú - legális munkák elvállalásában. Az elmúlt időszakban elsősorban a foglalkoztatási törvény módosításával több területen történt előrelépés a szabályozásban. Így ha a munkanélküli munkát vállal - legfeljebb 90 napig terjedő munkalehet őség elfogadása esetén , egyszerű bejelentési kötelezettség alapján a munkaügyi központ szünetelteti járadéka folyósítását. Ha a munkavégzés véget ér, a munkanélküli különösebb adminisztráció nélkül, a korábban megállapított összegben kapja újra a járadék át, annyi időre, amennyi még az eredetileg meghatározott időből hátravan. Az ilyen munkavégzés ismételhető, és a munkából származó keresetnek a felső határa nincs korlátozva. (14.30)