Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
624 (18.20) DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Előző döntésünk értelmében, a tagoltságnak megfelelőe n, most az ajánlás 2., 3. és 4. pontjában feltüntetett módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni. Mindhárom módosító javaslatnak én vagyok a gazdája. Az ezekhez tartozó két további javaslathoz, a 12.hez és a 34.hez, majd a megfelelő helyen szeretnék h ozzászólni. Tehát most a javaslatok védelme érdekében nem mondanám el egyben az érveket, pusztán a 2., 3., 4esnél. Ezek részben a Magyar Köztársaság címerével, a címernek a bankjegyeken és az állampapírokon való feltüntetésével, valamint a címer előállítá sával és üzleti forgalomba hozatalával foglalkoznak. Elöljáróban azonban, tisztelt elnök úr és tisztelt Országgyűlés, legyen szabad utalni arra, hogy noha mindazok a meghívók, amelyeket általában a hét elején itt kézhez kapunk, melyek bizottsági ülésekre i nvitálnak, s amelyek minden képviselőnek szóló meghívók, a kézhezvétel ellenére, ha egy képviselő például egyéb bizottságokban való munkája időbeli egybeesése miatt nem tud megjelenni az igazságügyi bizottság ülésein, ahol nota bene saját javaslatait kelle ne védenie, akkor könnyen olyan helyzetbe kerül - mint nemcsak jómagam, hanem többen, akik ehhez a törvényjavaslathoz módosító indítványokat nyújtottunk be, hiszen ha körültekintek most ezen az egyébként egyáltalán nem túl késői órán, akkor az Országgyűlés plenáris üléstermében nagyjából azokat a kedves képviselőtársaimat látom, akik a múltkor, nagyjából ugyanilyen tájt elhalasztott órában itt ültek , hogy voltaképpen azon képviselőtársaim, akiknek el szeretném mondani, hogy ne a mechanikusan összeállított ajánlás alapján szavazzanak, többek között az én javaslataimról is, nincsenek itt, tehát megint a jegyzőkönyvnek, illetőleg egymásnak beszélünk. Ezt azért tartottam szükségesnek elmondani, tisztelt elnök úr, mert az igazságügyi bizottság jelen törvényjava slattal foglalkozó ülésén jegyzőkönyvének tanúsága szerint az Igazságügyi Minisztérium képviselői automatikusan "nem"et mondtak gyakorlatilag az ajánlásban szereplő összes indítványból három kivételével mindegyikre, ami azért kellemetlen, mert így, függet lenül attól, hogy egyes javaslatok megkaptáke vagy nem az egyharmados támogatást - egyik sem kapta meg az említettek közül - olyan helyzetbe kerültek többen, köztük magam is, hogy ezek a javaslatok szinte automatikusan leszavazásra kerültek. A szaktárca t örvényelőkészítői, ha szabad azt mondanom, írói munkásságuk részének tekintik ezt a törvényjavaslatot, és ahhoz eséllyel, jó eséllyel, reális eséllyel módosító indítványt beadni nem lehetett, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti a képviselő . Ezek után szeretném elmondani, hogy az ajánlás 2. pontjával foglalkozó módosító indítványom a címernek és a zászlónak a törvényjavaslat szövegében való megjelenítéséről szól. Tehát nem vagyok oly botor és ostoba, hogy egyszerűen csak bele szerettem volna stilizálni ebbe a szövegbe a mindnyájunk által jól ismert szent koronás címert és a magyar három színű lobogót, egyszerűen arra gondoltam, hogy legyen előírás, mégpedig a címer leírásánál az alkotmány pontos szövegét beidézve a törvényjavaslatba, hogy miv el a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek a használatáról szóló törvény különleges és szimbolikus helyet foglal el a magyar törvények sorában, ezért mi, a törvényhozók, adjuk meg a tiszteletet ennek a jelképnek, magának a törvényszövegnek a végső formájá ban is, ezért jelenítsük meg az alkotmány XIV. fejezete 76. §ában rögzített leírását, hogy hogy néz ki, heraldikailag milyen leírást rögzít ez az alkotmányi rész - tehát a leírást és a képi megjelenítést is. Erre véleményem szerint nemcsak azért van szüks ég, mert meg kell adni ezen jelképeknek a tiszteletet a törvényszövegben a vizuális bemutatással is, hanem azért is, mert vannak olyan hivatalos kiadványok, amelyek annak ellenére, hogy hatályosak, nem tartalmazzák például a koronás címert. Ilyen például a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó '90es alkotmánya, melynek a címlapján ugyan látható a címer, ugyanakkor magában a törvényszövegben, ahol a címerről, a fővárosi és a nemzeti jelképekről rendelkezik az alkotmány, ott sem a címer, sem pedig a zászló nem lát ható. Tehát voltaképpen ennek a javaslatnak az a célja, hogy legyen látható, mindenki által hozzáférhető és használható a két legfontosabb vizuális jelkép.
