Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A devizáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA, a KDNP
608 De úgy gondolom, hogyha egyszer valóban tartani kell attól, hogy a Bokroscsomagnak nem lesz az a kedvező hatása, amelyet a kormányzat feltételezett ebben az esetben egyértelműen, a felemás devizatörvény ma mindenképpen káros hatású lesz, hiszen abból kell k iindulni, hogy az anyagi feltételei nem adottak még a forint konvertibilisé tételének. Ennek számos bizonyítékát lehetne felsorolni, ha nem csupán 10 perc lenne a megadott vezérszónoki idő. De legyen szabad rámutatnom arra, hogy nem teszi ugyanakkor ez a d evizatörvény a forintot konvertibilisé, hiszen eddig is bizonyos értelemben konvertibilis volt, különösen a vállalati szférában, a magánszférában pedig a kivételezettségre épített az állampárti megoldás. Most ez a devizatörvény is fönntartja ezt a konstruk ciót, mert a magánszférában kiemeli a bankszámlákkal rendelkező és forintkártyákkal rendelkező személyeknek a helyzetét. Tehát mintegy pozitív diszkriminációt alkalmaz ezek javára, meg általában a gazdagok javára, a szegények vonatkozásában tehát a negatív diszkrimináció érvényesül. De az engedélyezési eljárás maga is messze nem teszi még konvertibilisé a forintot, hiszen elég, ha a 26 § (1) bekezdésére utalok, amelyből idézek: a kérelmező körülményeinek mérlegeléséből, méltányosságból engedélyezheti, stb. stb. Tehát egy csomó megkötést tartalmaz. Úgy gondolom azonban, hogyha megnézzük ezt a törvényt egy kicsit alaposabban és odébb is, akkor látjuk, hogy a 26. § méltányosságból és körülmények mérlegelésével szóhasználatán túl a 35. § még eddig sem jut el, me rt itt vagy húsz fajta tevékenységet sorol fel, amelyhez eleve devizahatósági engedély szükséges anélkül, hogy előre megmondaná, hogy mikor kell megadnia és milyen alapon, vagy mikor tagadhatja meg az engedély megadását. Most, miután már csak néhány másodp ercem van, hadd utaljak arra, hogy egészen elképesztően durva hibákat is lehet találni ebben az előterjesztésben. Így például a 6. § nem küszöböli ki az utóbbi éveknek azt a gyakorlatát, hogy importcélra különböző kft.k által megvásárolt valutaösszeget a kft. átutaltatta a külföldi bankhoz, majd ezt követően a tevékenységét beszüntette, újabb kft.vé alakult, és így az áru importjára felvett konvertibilis valutát nyugodtan zsebre vághatta, mert a nyomozást ezt követően meg kellett szüntetni. Én úgy gondolo m, hogy a törvény tele van ilyen súlyos hibákkal. A Független Kisgazdapárt ezeket módosító indítványok sorozatában fogja a Ház elé vinni, és csak abban az esetben tudja támogatni az alapeszméjében helyes, de gyakorlati megvalósításában a szokottnak megfele lően silányul, rosszul, dilettánsan előterjesztett törvényt, hogyha a módosító indítványainknak helyt fog adni a Ház. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csépe Bélának, a Kereszténydemokrata Néppárt képv iselőcsoportja vezérszónokának. CSÉPE BÉLA , a KDNP képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A devizáról szóló törvényjavaslatot több szempontból kívánjuk értékelni. Alapjában azonban három oldalról: múltunk, jelenünk és jövőnk függvényében. E két utóbbinál elsősorban azt kell vizsgálnunk, hogyan illeszkedik gazdaságpolitikánkba, európai integrációnk folyamatába, hogyan függ össze társadalmi feszültségeinkkel, mi benne a kockázat. Mindezek alapján kívánunk állást foglalni hasznosságáról és tám ogatásáról. (16.50) Múltunkra tekintve a törvényjavaslat várva várt nagy jelentőségű elfogadása és megfelelő funkcionálása valóban mérföldkőnek tekinthető. Emlékszünk még Mindszenty József bíboros hercegprímás perére, akit többek között devizabűncselekmén yért ítéltek el teljesen alaptalanul, de jellemzően az akkori helyzetre. A drótkerítések mellett a devizagazdálkodás is falat emelt belföld és külföld közé. Később megérlelődött az a felismerés, hogy egy ilyen nyitott gazdaságban a forint és a devizamozgás ok
