Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 19 (107. szám) - A Magyar Honvédség 1995. és 1996. év végi részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZILI SÁNDOR (MSZP): - LÁNYI ZSOLT (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZILI SÁNDOR (MSZP):
562 már szintén előfordult rakétabecsapódásra, könnyű fegyverek általi átlövésre vagy bombázásra. A harmadik: amennyiben DélBaranyában komoly hadműveletekre kerül sor - és ez véleményem szerint nincs kizárva , esetleg a nehézfegyverekkel felszerelt csapatok átkaroló ha dműveleteire, amellyel egymást igyekeznek bekeríteni a háborúzó felek. Szerencsére ilyesmire még csak próbálkozás sem történt eddig. Meg kell vizsgálni a létszámleépítés után, vajon hogyan vagyunk képesek reagálni ilyen cselekményekre. Kisebb csapatok beny omulása esetén megfelelő védelem lehet a Határőrség ott állomásoztatott határvadász századainak bevetése. A múlt héten én is ott jártam Siklóson, és láttam a katonák elszántságát és képzettségét, de abban már nem vagyok biztos, hogy a képzési fokuk összeha sonlítható a másik oldalon álló harcedzett csapatokéval. Az átlövések esetén alkalmase arra a Magyar Honvédség, főleg a további itt tervezett leszerelés esetén, hogy határaink, polgáraink megvédése érdekében megtorolják az ilyen akciókat. Vajon mondjuk, a z Egyesült Államok eltűrnée azt, hogy például Mexikóból rakétával lőjék az USAt, mexikói csapatok vonuljanak fel amerikai területen, vagy határvárosokat bombázzon a mexikói légierő? Nyilvánvalóan nem! Az viszont egészen biztos, hogy átkaroló hadműveletek Magyarország területén való végrehajtása esetén a létszámleépítés után képtelenek lennénk azt megakadályozni. Kitől várhatnánk védelmet ebben az esetben? Talán a NATOtól? Talán még azt is megérhetnénk, hogy a kevés magyar nehézfegyverzetet kezdenék el bo mbázni azzal az indokkal, nehogy tovább eszkalálódjon a konfliktus. Mindezek után azt gondolom, hogy nem indokolt a leépítés, főleg úgy, hogy a parlament nincs tisztában azzal, hogy pontosan mit és hogyan fogunk leépíteni. Mert arra nem is merek gondolni, hogy ez a déli határmenti csapatokat érintené leginkább. Ilyet nem is merek feltételezni egy szakértői kormányról. Marad a hatalmas irányító apparátus, a nagy létszámú tábornoki kar, az íróasztalok tömege, de jelentősen csökken a védelmi képesség, a veszél y elhárításának lehetősége, és a minimális elrettentő erő, amivel ma még rendelkezünk, az is megszűnik. És még egy idevágó gondolat, a honvéd kórházak bezárásának ügye. Ez a probléma békében is felmerül, ugyanis a katasztrófahelyzetekre leginkább ezek a lé tesítmények vannak felkészítve. Égési, robbanási, vegyi balesetek, katasztrófaállapotok, földrengés és más elemi csapás esetén bekövetkező állapotok orvosi kezelésére ezek a kórházak a legalkalmasabbak. Lehet, hogy ez máshogy is megoldható, és a kormányzat erre is felkészült, de ez innen, kívülről nem látható. Magából a létszámadatokból ez nem következtethető ki. Amíg a fenti kérdésre nincs kielégítő válasz, addig nem lehet elfogadni a benyújtott javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenz ék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni Szili Sándor képviselő urat és Lányi Zsoltot, hogy kétperces reagálásra kívánnak jelentkezni, vagy... SZILI SÁNDOR (MSZP) : Kétpercesre! LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Igen! ELNÖK (dr. K óródi Mária) : Akkor először megadom a szót kétperces reagálásra Szili Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. SZILI SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Nem kívánom tovább élezni a vitát, és nem is ezért szólok hozzá két percben, inkább csak azért, hogy talán valami hatása lesz. Szeretném egy idézettel kezdeni: "A honvédelem kiadásai az egész társadalmat terhelik, azok forrása valamennyiünk adójából és más
