Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László):
55 A dolog másik oldala: a kárta lanítások esetében, miután itt esetleg nem határozattal történik ennek a korlátozása, vagy pedig amikor a tulajdonos nyilatkozik, hogy elfogadom a korlátozásra vonatkozó megállapításokat, ez a törvényjavaslat a tulajdonos nyilatkozata alapján itt nyilván n em biztosít fellebbezési lehetőséget. Megítélésem szerint ez egy jogbizonytalanságot, eljárási szabálytalanságot is takar. A pénzügyi fedezettel kapcsolatosan - miután öttízéves intervallumra teszi a törvényjavaslat e területeknek a kisajátítását - én úgy ítélem meg, a jelen gazdasági körülmények között nem kellene ilyen mértékben foglalkozni a kisajátításokkal, mert nem biztos, hogy a kisajátításokkal elérhető az a cél, amellyel a természetvédelem egy meghatározott szinten biztosítható. Tudniillik ezeket a földeket évszázadokon keresztül a földművelő emberek művelték, s ha most még van egy szint, akkor ezek az emberek - legalábbis arra lehet következtetni - évszázadokon keresztül a természet megóvása mellett művelték ezeket a földeket. Egyetértek Bogárdi k épviselő úrral, egyetértek a mezőgazdasági bizottság elnökével, hogy a tulajdonosokkal közösen kellene megoldani a jelenlegi jogi szabályozás nagy részét. Ezek az ellentmondások azok, amelyeket én e törvényjavaslat tanulmányozása során észrevettem. Talán a legnagyobb gondot mégis abban látom: ha kisajátításra kerül a föld és az a magyar állam tulajdona lesz, akkor a tulajdonos, illetve a volt tulajdonos haszonbérbe visszakapja ezt a területet. Kérdésem: hogyan biztosítható akkor a természet védelmének a szi ntje, ha ugyanaz az ember már bérben, nem tulajdonosként műveli azt a földet? Tehát lényegében azt is el kellene dönteni, mi lesz a kisajátítás után ezeknek a természetvédelem alatt álló vagy tervezett területeknek a sorsa. Én úgy ítélem meg, hogy a joggal való visszaélést - ha nagyon szépen fogalmazom - jó néhány esetben e törvényjavaslat is biztosítani tudja. Úgy ítélem meg, hogy e kisajátítással kapcsolatosan egy modern államosítással nézünk szembe. A tulajdonosi érdekvédelmet nem szolgálja ez a törvényj avaslat, más megoldást keressen az előterjesztő ennek a nagyon fontos területnek a jogi megoldására. Osztom a bizottságok álláspontját, különösen a mezőgazdasági bizottság álláspontját, tudniillik módosító indítványokkal sem hiszem, hogy mindazok az ellent mondások kiküszöbölhetőek lennének, amelyre itt képviselőtársaimmal valamennyien rámutattunk. Köszönöm szépen a türelmüket. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, a Szocialista Párt frakci ójából. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr, és elnézést kérek Hasznos képviselőtársamtól. Rövid leszek. Egyrészt szeretném megnyugtatni Bernáth Varga Balázs képviselőtársamat, hogy a védelemre tervezett terület messze nem fedi a külterülete k egészét. Hogy ez pontosan mennyi, természetesen arról kell majd beszélni, de nem szeretném, ha ez így a levegőben maradna. A másik, hogy félti bármilyen rendezéstől a kárpótlási folyamatot. Én úgy gondolom, hogy a kárpótlási folyamat sem az itt leírt, se m a bizottság által javasolt módon nem csorbul. A harmadik észrevételem pedig az, hogy természetesen ez a törvény, amikor itt a kisajátításról beszél, akkor nem egy önálló kisajátítási törvényt jelent. A tulajdonos számára mindazok a jogorvoslati és jogérv ényesítési lehetőségek rendelkezésre állnak, mint bármilyen más kisajátítási eljárás esetében. Ezt azért vagyok kénytelen a jegyzőkönyv számára is rögzíteni, mert itt olyan hiba miatt is bántották ezt a törvényt, ami nem található meg benne. Köszönöm figye lmüket. ELNÖK (dr. Salamon László) :
