Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 19 (107. szám) - Glattfelder Béla (Fidesz) - az igazságügy-miniszterhez - "Hogyan lehet elismertetni a korábbi jogszabályok szerinti munkamegállapodást a végkielégítés és a felmondási idő számítása szempontjából munkaviszonynak a mezőgazdasági szövetkezeti tagok tekin... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
527 figyelembe. Az ezt megelőzően tagsági viszonyban, illetve munkaviszonyban töltött idő után nem jár végkielégítés. E döntés mind a szövetkezeti tagok, mind a szövetkezetek köz ött zavart okozott, mivel a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntésében az ipari szövetkezetekre vonatkozóan ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett. Több jogszabály, illetve megyei bírósági ítélet munkaviszonynak tekintette a korábban hatályos szövetkezet i törvény rendelkezései szerinti munkamegállapodás alapján a munkában töltött éveket, ezért ezt a döntést nem is vitatta az érintett kör, és a mezőgazdasági szövetkezetek is e határozat szellemében ki is fizették a végkielégítéseket. A kérdésnek az ad külö nösebb jelentőséget, hogy amennyiben a munkaviszonyt folyamatosnak tekintjük, a szövetkezet felmondása esetén a végkielégítést a munka törvénykönyve alapján kötelezően ki kell fizetni, s ez a stabilizációs törvényben elfogadott társadalombiztosítási törvén y módosításáig mentes volt a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Amennyiben a kifizetés nem törvény alapján történt, akkor a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terhelte, amit a szövetkezeteknek meg kell fizetniük. A Legfelsőbb Bír óság ítéletére hivatkozva a társadalombiztosítási önkormányzatok már elkezdték a járulékok kivetését, nehéz helyzetbe hozva a szövetkezeteket. Ennek alapján kérdezem, kíváne a minisztérium törvénymódosítást kezdeményezni annak érdekében, hogy a mezőgazdas ági szövetkezeti tagok munkamegállapodásaik alapján eltöltött éveit is munkaviszonyban eltöltött időnek lehessen tekinteni? Ha törvényjavaslatot kíván benyújtani, milyen határidővel? A törvény elfogadásáig vane lehetőség arra, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok felfüggesszék a járulékok kivetését? Várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Csiha Judit igazságügyi minisztériumi államtitkár asszony válaszol. Megadom a szót. DR. CSIH A JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Teljesen igaza van, a bírói gyakorlat valóban nem egységes abban a tekintetben, hogy a munkát végző ipari, illetve mezőgazdasági szövetkezet i taggal szembeni felmondás esetén járe a törvény alapján végkielégítés. Ipari szövetkezeti tag esetében beszámítják a végkielégítéshez szükséges időtartamba az átmeneti szövetkezeti törvény hatálybalépése előtt munkában töltött időt is. Ez 1992. január 2 0án volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag javára pedig csak az ezt követő időtartamot veszik figyelembe. A szövetkezet azonban ettől függetlenül is, saját belső szabálya alapján, fizethet végkielégítést annak a tagjának, akinek a foglalkoztatását felmondta. A kétféle jogcímen alapuló végkielégítés között ez év július 1jéig fennállt az a megkülönböztetés, hogy a törvényen alapuló végkielégítés nem tartozott a tbjárulékfizetésikötelezettség alapjába. Azóta azonban bármely jogcímen kifizetett végki elégítés után a munkáltató köteles a tbjárulékot befizetni. Tájékozódtam abban a kérdésben, amelyet az interpelláció is tartalmaz, hogy mi a tbönkormányzatok gyakorlata ebben a kérdésben. Nos, a legfelsőbb bírósági döntést követően megkezdte az önkormány zat a járulékok beszedését, de eltekintenek a késedelmi pótlék és a rendbírság behajtásától.
