Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 19 (107. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Hogyan fogna hozzá Augiász istállójának kitakarításához?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
513 jelent a részéről a tekintetben, hogy ezeknek a költségeknek a megfizetéséhez hozzá fog járulni. Abban az esetben, ha ez együtt még mindig nem elegendő a megfelelően igazolt költségek fenntartásához, akkor megint csak mindkét önkormányzat - kevés forrása lévén - támogatásért fordulhat. Így tehát a rendszer működőképes, a probléma akkor van, ha az önkormányzatok nem fizetnek egymásnak, ami helytelen, hiszen mindegyik azért van, hogy a te lepülésen élők, így többek között a gyermekek érdekeinek megfelelően is eljárjon. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ön említette, hogy ez a kérdés is megegyezéssel megoldódott. Én azt gondolom, hogy az 1996os költségvetés tárgyalá sa során az egész kérdésre vissza kell térni akkor, amikor az önkormányzatok támogatásáról, illetve az oktatási normatívákról tárgyalunk. Elnézést, és köszönöm szépen a türelmet. (Taps a bal oldalon.) Dr. Kelemen András (M DF) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Hogyan fogna hozzá Augiász istállójának kitakarításához?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Kelemen András képviselőtársunk, Magyar Demokrata Fórum, k érdést kíván feltenni a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek "Hogyan fogna hozzá Augiász istállójának kitakarításához?" címmel. Megadom a szót dr. Kelemen András képviselő úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Tisztelt Államtitkár Asszony! Sajnos még a nyári szünet előttről maradt vissza a kérdésem, de úgy vélem, továbbra is időszerű. A június 12ei Objektív című műsorban a miniszter úr azt nyilatkozta, hogy össze kíván állítani egy fontossági sorrendet a veszélyes hulladékokról, és ennek alapján kívánják elkezdeni a nem megfelelően tárolt és kezelt hulladékokból adódó veszélyhelyzetek megoldását. Még az egyszerű tévénéző előtt is közismert, hogy Magyarországon feltehetően nagyon súlyos környezeti ártalmak keletkeztek az elmúlt évtizedekben, hiszen annak idején nagyon sokan látták a szovjet csapatok kivonulása utáni laktanyai és laktanya környéki képeket, bár akkor még a legtöbb környezetvédelmi adat vagy nem volt feltárva, vagy azóta derült fény több részletre. Így tehát részint ismerve, részint se jtve hazánk szennyezettségének jelentős mértékét, az általam előbb idézett nyilatkozat kapcsán a következő kérdésekre kérném a szíves válaszát: Milyen elvek szerint szándékoznak sorba állítani ezeket a problémákat? Hiszen feltevésem szerint lehet ez a hull adékmennyiség, a vele kapcsolatos műveletek forintértéke, a megoldhatóság a megfontolások között, de természetes, hogy a veszélyeztetés foka lehet a legnyomósabb szempont. Ekkor viszont felmerül az a kérdést, hogy hogyan kívánják számszerűsíteni a veszélye ztetést. A határértékek fogalma nem látszik egyértelműnek, annyira nehezen összemérhetők lehetnek a veszélyeztetettség különböző formáinál, és természetes, hogy a társadalmi nyomásgyakorlás mértéke is befolyásolhat egy ilyen listát. Másrészt, ha a veszélye s hulladékok esetén kialakul egy ilyen rangsorolás, nem kellenee hasonlóan eljárni egyéb környezetkárosító tényezők esetén, hiszen a veszélyeztetettség gyakran függ a keletkezett termék mennyiségétől?
