Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ROZGONYI JÓZSEF (MSZP):
44 De a lovastúravezető már talán joggal nem nevezhető teljes értékű szakmának, olyan szakmának, amellyel a magyar fiatal első szakmához való jogát teljesíteni lehet, ki lehet fizetni, ha úgy tetszik. De én ide sorolom a gépi fejőt vagy az erdőipari szerszámgépélezőt, még azok után is, ha eldöntjük, hogy baltát vagy fűrészt élez a kvalifikált szakmunkás az első szakma megszerzése után. Tehát a gond mélyebben fekszik. Az Országos Képzési Jegyzék nem diffe renciált. Véleményünk szerint ez a pont csak akkor működőképes, ha az Országos Képzési Jegyzékben kiemeljük azokat a szakmákat, amelyeket ifjúsági képzés során, tanulószerződés keretében lehet oktatni, mint teljes értékű szakmákat, és megjelöljük a többit, mint olyasfajta tevékenységre jogosító szakmát, amelyeket például az előbb felsoroltam, halászgépkezelő vagy gépi fejő. Ha ezt nem választjuk külön, akkor az első szakma ingyenes megszerzésének a joga üveggyöngyre váltható egyegy keltetőgépkezelői vagy bármilyen más tanfolyammal, ami csak tevékenység és nem szakma. Ez a gond mélyebben fekszik. Ha úgy tetszik, már az eredeti törvénytervezet is magában hordozta ezt. Nem ennek a módosításnak a gondja. Azt lehet a szemére vetni a mostani beterjesztőnek, hog y nem tesz kísérletet ennek a gondnak a megoldására. Tehát ha úgy tetszik, a negatívumok második csoportjához tartozik, a hiányok, a fontos és figyelemre méltó hiányok közé. A hiányok közül még egyet szeretnék csak említeni az idő előrehaladta miatt. Ez a posztszekunderképzés. Valamennyien tudjuk itt, e Házban már, hogy mit is jelent a posztszekunderképzés: a felsőfokú képzés diverzifikálása szempontjából egy kulcsfontosságú kategória, hogy megjelenjen ez az önálló képzési szint a középfokú képzés és a fe lsőfokú képzés között. A valóság meg is termelte, létrehozta már ezt a fajta képzési formát. S ha jól tudom, a Munkaügyi Minisztérium is egy önálló területként foglalkozik ezzel. Ugyanakkor sem ebben a törvényben, sem pedig a felsőoktatási jogszabály terve zett módosításában nem találjuk megnyugtató megoldását annak, hogy hogyan kívánja a jövőben a joganyag kezelni ezt a már létező képzési szintet. Különös tekintettel arra, hogy a jövőben ennek a szintnek a fontosságát minden parlamenti párt elfogadja, sőt, azt növelni kívánja, terjeszteni is annak a szerepét. Az, hogy egy ilyen módosítás, a meglevő háttéranyagok ellenére, nem tér ki a posztszekunderképzési formának a szakképzés keretében történő kezelésére, ezt fontos és igen jelentős hibának, hiánynak tart om. Amellett - bár ez már nem egy önálló pont , hogy a törvényben szerepelnek olyan kérdések is, amelyek véleményem szerint nem törvényi szinten rendezendők, rendeleti problémák. Ilyennek tekintem a 12. § (1) bekezdését, amely az oklevél és a Művelődési M inisztérium engedélyeztetését köti össze. A probléma ismerős, fontos is, de nem törvényi, hanem rendeleti szintű véleményünk szerint. Különösen figyelemre méltó ez akkor, ha alapvető strukturális kérdések fel sem vettetnek ebben a törvénymódosításban, akko r szúr szemet néhány ilyen, szerintünk nem törvénybe való ügy idehozatala. Köszönöm a figyelmüket. A Fidesz a véleményének egyéb részletes kifejtését a részletes vitában fogja megtenni. Köszönöm. (Taps) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Rozgonyi József képviselő úrnak, a Szocialista Párt frakciójából. (A jegyzői székben dr. Trombitás Zoltánt dr. Kávássy Sándor váltja fel.) DR. ROZGONYI JÓZSEF (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy megtiszteltetés egy képviselőnek, ha képviselőtársai a későb biekben hivatkoznak hozzászólására.
