Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 18 (106. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FRANCZ REZSŐ (MSZP):
429 Borzasztóan sajnálná m, ha a felszólalásom bárkiben azt a képzetet keltette volna, hogy én nem a természetvédelem érdekében szóltam. Meggyőződésem, hogy a természetvédelem érdekét szolgálja az, ha a parasztság, a természetvédők, az igazgatóság és annak dolgozói egymással jó vi szonyban vannak. Ehhez pedig az kell, hogy olyan törvény szülessen, amely mindkettőjük érdekét szolgálja. Én nem buzdítottam senkit arra, hogy a törvényt ne fogadja el! Én azt mondtam, hogy erre a törvényre nagy szükség van, azonban nem ilyen formában, e t örvény szellemét módosító javaslatokkal meg kell változtatni. Továbbá azt is mondtam, hogy a természetvédelem számára nem az egyetlen lehetőség a magántulajdonba adás, de azt is elmondtam, hogy van erre szükség. (Közbeszólás a bal oldalról.) Bocsánat! Tehá t a természetvédelem számára nem az egyetlen lehetőség az állami tulajdonba vétel, erre azonban számos esetben szükség van. Ugyanakkor a tulajdonformák sokkal színesebbek annál, minthogy erre az egyre korlátozzuk le magunkat és azt gondoljuk, hogy ott védj ük jól a természetet, ahol ezek a területek állami tulajdonba kerülnek. Bizonyára Francz Rezső kollégám is pontosan tudja, hogy a nemzeti parkok is gazdálkodnak ezeken a területeken. Tehát 95 százalékban tulajdonképpen azokról a területekről beszélgetünk a törvényjavaslat vitája során, amelyeken jelenleg is gazdálkodás folyik, jelenleg is paraszt gazdálkodik rajta, és ha állami tulajdonba kerül, akkor is gazdálkodni fognak rajta, csak éppenséggel állami intézmény jóval bonyolultabb módon. Persze azon el kel l gondolkodni, hogy ez jóe vagy nem, adott esetben nyilvánvalóan jó lesz, más esetben nem. Azonban hagyjuk már meg a parasztnak, hogy eldönthesse, vállaljae ezeket a korlátokat vagy nem. Tudniillik én azt tapasztaltam, hogy a paraszt nagyon sok esetben v állalja ezeket a korlátokat, és ahol vállalja, ott pedig legyen övé a föld. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén kétperces időkeretben megadom a szót Francz Rezső úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. FRA NCZ REZSŐ (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Az előttem szólók paraszt emberről és józan falusi emberről beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a kárpótlási törvény és a részaránytulajdonok kiparcellázása után nem kizárólag józan falusi paraszt emberek lettek tulajdonosok és jutottak földhöz, pláne nem erdőhöz. Nagyon sok embert motivált a hirtelen meggazdagodás, a gyors haszonszerzés lehetősége. Sajnos, ennek már jó pár erdő bánja kárát! Nyilvánvaló, hogy különböző aspektusból látjuk. Én ezt természetesnek fog tam fel, azért említettem Somogy déli részét. A Dráva melléke megközelíthetetlen hely volt - bocsánat a kifejezésért - Tito láncoskutyasága idején és még azt követően is. Ezelőtt tíz évvel ezt a területet megközelíteni különleges engedéllyel lehetett. Emlé kezzünk rá, a nyomsáv nem régen szűnt meg. Tehát itt olyan érintetlen területek vannak, aminek a természetvédelmi értékeit nincs jogom felülbírálni. Ott nem folyt gazdálkodás, tiltott terület volt. Én erről beszélek! De a kárpótlási törvény és a részaránytulajdonok kiadása után ez 0.1 és hasonló aranykorona mértékben több ezer ember tulajdona lett volna, ha széljegyzeten nem jelenik meg az elidegenítési lehetetlenség, éppen azért, mert a DunaDráva Nemzeti Park céljára ki van jelölve. Ez a dolog most áll, nincs tulajdonos! Úgy gondolom, hogy ezt az exlex állapotot csak meg kell szüntetni! A földhivatal nem jegyzi be, a tulajdonos nem tudja birtokba venni, ha jó akaratú paraszt ember, ha olyan haszonszerző vigéc, aki azonnal láncfűrészt akar nekivinni, se í gy, se úgy nem jó. Következésképpen, ebből az a cél - és ezt a törvénytervezet vissza is adja , hogy ha van olyan terület, amely akár őserdőnek nevezhető és ahol a moháktól a fekete gólyáig a mediterrán virágok és
