Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 18 (106. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
409 mennyibe is kerülnének azok a további módosítások, amelyeket én is itt érintettem, hiszen maga a törvényjavaslat benyújtója sem tud pontos számokat közölni, hozzávetőlegesen másfél milliárdos, illet ve tizennégymilliárdos számokat mond. Abban az esetben természetesen, ha bizonyos további kiterjesztésre kerül sor, akkor a költségvetésnek ez további terhet jelent. De azt hiszem, ha már ezt a kört újra szabályozzuk a kárpótlás ürügyén, akkor nem tehetjük meg azt, hogy valakit önkényesen kizárunk belőle, másokat pedig kárpótlásra engedünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Gellért Kis Gábor képviselő úrnak. GELLÉRT KIS GÁBOR (M SZP) : Köszönöm szépen. Miután itt az elmúlt felszólalásokban a munkaszolgálattal kapcsolatos észrevételek hangot kaptak, szeretném röviden elmondani - esetleg megelőzendőn a további vitát , hogy az Alkotmánybíróság határozata önmagában nem azt jelenti, ab ból nem az következik, hogy a munkaszolgálat általában önkényes eljárás lett volna az állam részéről, és talán még ez is megkockáztatható, hogy miután azt mondja, hogy a következő szöveggel marad hatályban - és közli a szöveget : c) munkaszolgálat, ez utó bb a törvényalkotó által nem is módosítható. Szeretném, ha erre figyelnének képviselőtársaim márcsak azért is, hiszen Sepsey Tamás maga is mondta, és ő igazán érti a kárpótlás történeti hátterét, elég részletesen felsorolta, hogy '3942 között nem volt oly an esemény a munkaszolgálatosok életében, amely indokolttá tette volna az utólagos elmarasztalást, hozzátéve mindehhez, hogy maga a munkaszolgálat mint katonai kisegítő szolgálat a korban egyáltalán nem volt egyedülálló Európában, mert volt Németországban is munkaszolgálat, volt Olaszországban is munkaszolgálat és - hogy ne csak totális rendszereket említsek - Franciaországban is volt munkaszolgálat. Tehát ez önmagában a korban értelmezve nem különösség. Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy a munkaszolg álattal kapcsolatos megítélésünknek valami olyasmi kell legyen az alapja, hogy az érvényes jogszabályokat beleértve, a honvédség szolgálati szabályzatát figyelembe véve, vagy azok ellenében használták fel a munkaszolgálatot és a munkaszolgálatosokat, s ebb en a tekintetben bizony minőségi különbség van az egyes munkaszolgálatok között. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából. Őt Glattfelder Béla képviselő ú r fogja követni. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, azzal mindenki egyetérthet, hogy a most beterjesztett törvényjavaslat az életüktől és szabadságuktól politikai okbó l jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló T/1268. szám alatt beterjesztett törvényjavaslat óriási indulatokat keltett. (18.20) Az indulatok több okból is érthetőek, de legyen szabad mindenekelőtt egy olyan indulati elemet megjelölnöm, amely mindenképpen elkerülhető lett volna, nevezetesen az abból fakadó indulatok, hogy sokan nem látják, miszerint itt egy meglévő törvény viszonylag kis terjedelemben való módosításáról van szó. S ha ezt jobb propagandával elő re feltárta volna az igazságügyi kormányzat, talán nem okozott volna olyan jogos indulatokat, mint ahogy az bekövetkezett. Tehát nem árt, ha mindenki tudja, hogy ez a Ház most nem egy új törvényt alkot, hanem egy hatályban lévő törvényt módosít. A törvény módosításánál az alkotmánybírósági döntés az Országgyűlés számára irányadó szempontokat előírt, ez tehát megint csak a törvény módosításának vonatkozásában felállítja a kellő korlátokat a Háznak. És talán megemlíthetném rögtön, hogy noha tökéletesen igaza van Dornbach képviselő úrnak abban a körben, hogy érdemes lenne a törvénymódosítást visszavenni és újra átgondolni, vajon milyen módosításokat lenne helyes az
