Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3923 A magam részéről csupán ilyen röviden kívántam reagálni rá; jóllehet még számtalan olyan momentum van, amit szükséges le nne elmondanom. De miután időbelileg más irányú elfoglaltságom van, azért kellett ilyen röviden elmondani, a mondókámat; kérem, szíveskedjenek ezt elfogadni és a javaslatom alapján érdemben is tárgyalni, olyan értelemben, hogy a mi álláspontunk szerint ez a beterjesztett javaslat megfelelő. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Megadom a szót Kőszeg Ferenc képviselő úrnak, SZDSZ, őt követi Kövér László képviselő úr, a Fideszből. KŐSZEG FERENC (SZDSZ) : Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Először is az általános vitára való alkalmasság kérdéséhez: mint ahogy Boross Péter, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke utalt rá, a feladatom, hogy itt a felszólalásban mondjam el az ezzel kapcsolatos véleményemet. Először is azt gondolom , hogy magyarázattal tartozom, és magyarázattal tartozik az SZDSZnek a nemzetbiztonsági bizottságban helyet foglaló kis csapata azért, hogy miért szavazta meg az általános vitára való alkalmasságot. Ezt elsősorban azért tettük, mert az a véleményünk - az a véleményem; és ez volt a véleményünk a bizottságban , hogy egy olyan törvényjavaslatot, amely nem alkotmányellenes, tehát amely napirendre tűzhető, tárgysorozatba vehető volt, azt a plenáris ülésen kell megvitatni, annak a gyengéit, hibáit a plenáris ül ésen kell elmondani. Motivált az a keserű tapasztalat is, amelyet az előző ciklus során ellenzéki képviselőkként élhettünk át, nevezetesen az, hogy akkor, amikor az SZDSZ egy olyan képviselői indítványt nyújtott be, amelyhez hasonlót a kormány csak terveze tt, annak az általános vitájára sohasem kerülhetett sor. Erre példa az, hogy a nemzetközi szerződések hatálya, hatályba léptetésének kérdésében az SZDSZ egy igen átgondolt és sok szakértői véleménnyel alátámasztott törvényjavaslatot készített, és azt külön böző változatokban, módosításokkal, újra meg újra benyújtotta, és a többség mindig leszavazta a napirendre tűzést. De hát még közelebbről, ami közvetlenül összefügg ennek a most tárgyalt törvényjavaslatnak az ügyével, azt hiszem, itt mindenki pontosan tudj a, hogy az SZDSZ volt az első, amely az ügynökök, pontosabban hivatalos terminussal, a hálózati személyek kiszűrésére vonatkozóan törvényjavaslatot készített és az emlékezetes DemszkyHackjavaslat még 1990 kora őszén került a parlament elé, és nem kerülhe tett sor a vitájára, holott még több mint fél évnek kellett eltelnie addig, amíg a kormány a maga törvényjavaslatát beterjesztette. Tehát azt gondolom, hogy egy önálló indítvány, egy ellenzéki képviselőtől származó önálló indítvány esetében mindenképpen me g kell adni a lehetőséget arra, hogy annak a problémáit az általános vitában mondjuk el, és a Ház egésze foglalkozhasson vele. Mármost ami a törvényjavaslat érdemi kérdéseit illeti: itt már többek szájából elhangzott az, hogy az az Alkotmánybíróság határoz atában támasztott szükségleteket, igényeket nem elégíti ki. Bauer Tamás képviselőtársunk kétperces felszólalásában utalt arra - és Tóth Károly képviselőtársunk is utalt erre , hogy az egy kivételesen ünnepélyes pillanat, vagy kivételesen érdekes pillanata a törvényhozás történetének, amikor az előző kormány minisztere - ráadásul igazságügyminisztere - nyújt be egy olyan törvényjavaslatot, amely tulajdonképpen a benyújtása által a bírálata annak a törvénynek, amelyet az előző kormány nyújtott be és az előz ő parlament többsége fogadott el. Egyszerűen az, hogy ennek az önálló képviselői indítványnak a benyújtására szükség lett, annak a kifejezése, hogy az előző kormány által előterjesztett és az előző parlamenti többség által elfogadott törvényjavaslattal súl yos gondok voltak, amelyeket az Alkotmánybíróság feltárt, és amelyeket az Alkotmánybíróság határozata alapján ki kell javítani. Bauer Tamás is utalt rá: az, hogy ebben a ciklusban előfordul az, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányossági kifogásolnivalót talá l az elfogadott törvényekben, nem ennek a kormánynak a sajátossága. És éppen Balsai képviselő úrnak
