Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
3922 jele az Alkotmánybíróság végzése, és az, hogy a tárgyalásba belebocsátkozott a munkaügyi bíróság. (Gulyás József: Várjuk meg az ítéletet! - Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tímár György képviselőtársun k közben eltávozott. Megadom a szót K. Csontos Miklós képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy picit - nem szokás szerint - visszakanyarodjak ahhoz a tör vényhez, amelynek a módosítását most kéri a beterjesztő. Vissza kell kanyarodni az előzményekre! Mindenki tudja az előzményekből, hogy annak idején miként jött létre ez a törvény és milyen apropóból, hogyan választották meg a bizottságot, illetve a bírókat . Ezek a bírók kénytelenek voltak itt - azt mondom - egy tortúrán átmenni, annak ellenére, hogy ők mit sem tehettek arról, hogy őket bírónak választották meg. Ez a tortúra majdnem fölért egy inkvizícióval. Annak idején a bizottságok meghallgatták, több biz ottság előtt meg kellett jelenni, itt voltak a páholyban, amikor végighallgatták az ezzel kapcsolatos vitát. Tehát azt kell mondani, hogy mindaddig ez a most megváltoztatni kért törvény jónak volt tekinthető, a bírák addig ellátták a feladatukat, amíg nem jött az az esemény, hogy valaki fennakadt a rostán és ez kiszivárgott. Eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy ezt a törvényt meg kellene változtatni, módosítani kellene. Azt hiszem, ez a mozzanat az, ettől a pillanattól kezdve beszélhetünk arról, illetve b eszéltek arról, hogy ez a törvény nem is az a törvény, amit meg kellett volna hozni stb. stb. Azután kezdődött a tortúra a bírák ellen, azután lettek ők rosszak, azután lettek ők üldözöttek, holott az ő feladatuk lett volna az üldözés. Ilyen körülmények kö zött, azt hiszem, jogos volt a képviselő úr előterjesztése. Annál is inkább jogos volt ez, mert hiszen előírta az Alkotmánybíróság, hogy azt hiszem, 1995. szeptember 30áig kell beterjeszteni. A kormány ráült erre az ítéletre, hogy így mondjam, és utána ne m tett semmit, tehát nem szüntette meg az alkotmányellenességet, hanem kényelmesen várt. (11.50) Most valóban azt kell mondani, hogy már megjelent a kormány által előterjesztett törvényjavaslat is; meg kell azt is mondani, összehasonlítható a kettő, és a k ettő összehasonlítása most már azt eredményezi, hogy a beterjesztett önálló képviselői indítvány jobb, tulajdonképpen a tekintetben szélesebb körben fogalmazza meg, hogy kikre is vonatkozzon a vizsgálat, kik legyenek a vizsgálandó személyek. Tehát ilyen té ren voltaképpen szélesíti a bírák hatáskörét és a jogát e tekintetben. Azt kell mondani, hogy ez örvendetes, és én a magam részéről támogatom. Nagyon sok olyan javaslat is van ebben a törvénytervezetben, amely egyértelműen meghatározza a továbbiakban a bír ák feladatát, meghatározza az ő jogállásukat. Ezek szükségesek, és korábban ez nem volt rendezve; való igaz. Én azt tudom mondani azzal kapcsolatban, amit Tóth Károly is állított, hogy ez nem alkalmas és nem jó, én azt hiszem, tévedésben van képviselőtársa m, mert igenis ez a törvényjavaslat olyan, amelynek alapján komolyan tudnak dolgozni a bírák. Az volna elsődlegesen is a szükséges, hogy ne álljon meg és ne várakozzon itt hosszú időn keresztül ennek a vizsgálatnak az eredménye; tehát üzemeljen és menjen é s haladjon előre, és vizsgálja meg azokat a személyeket, akikre a törvénytervezet javaslatot tesz. A magam részéről azt gondolom, a Kisgazdapárt ezt a törvénytervezetet alkalmasnak tartja és javasolja is az általános vitára. Felvetődött Toller képviselő úr részéről olyan probléma, hogy ő nem tart mindent helyesnek és kívánatosnak. Kérem szépen, azért van a módosító indítvány, hogy azzal lehet ezt a korrekciót elvégezni. Ha nem megfelelő, akkor módosító indítványokkal biztosan elfogadhatóvá tehető a törvényt ervezet. Én azt hiszem, ezzel kellene élni, és nem arra törekedni, hogy ennek a törvénynek a megvalósítására minél később kerüljön sor.
