Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3914 kétségbe vonta a magyar bírói kar azóta - az elmúlt öt év alatt legalább tízszer törvények és más intézkedések kapcsán megerősített - legitim jellegét. Ugyanis azt a kétséget ébresztette ez a módosító indítvány, amelyet annak id ején, 1994ben, a parlamenti bizottsági vita kapcsán - ma már megállapíthatatlan módon - a kormány nyilván támogatott, hogy nem minden magyar bíró egyforma, aki ítélkezik. Nem, tisztelt Országgyűlés! Vannak olyan bírók, akikkel szemben nincs bizalma a törv ényhozásnak arra, hogy egy kvázi államigazgatási vagy közigazgatási eljárásban eljárva iratokat megvizsgáljon, és abból megállapítsa, hogy az illető személy nem jogállami előélete hogy is néz ki. Mert előírta, hogy a bírók, természetesen azon kívül, hogy ő k maguk nem esnek az "ügynöktörvény"nek becézett törvény hatálya alá - tehát nem végeztek ügynöki tevékenységet, nem kaptak titkos jelentéseket naponta az íróasztalukra, nem voltak tagjai a karhatalomnak és egyéb ilyen szervezeteknek, szóval, hogyha ennek eleget tesznek , ezen feltételrendszeren kívül még külön olyan ítéletek meghozatalában sem vettek részt, amelyeket utóbb - az 1989 óta hozott több törvénnyel, törvény alapján vagy más eljárásokat is feltételezve - semmissé nyilvánított a törvényhozó. Fél reértés ne essék, tisztelt Országgyűlés! Nehogy azt higgye valaki, hogy a javaslat most azt kívánja elősegíteni, hogy az átvilágítási bizottság bíró tagjai közé esetleg bekeveredhessen - ami fizikailag és biológiailag kizárt az én szerény ismereteim szerin t - egy olyan bíró, aki még most is bíróként funkcionál, és mondjuk, az '50es években koncepciós ügyben halálos ítéleteket hozott. Nincsen ilyen, tisztelt Országgyűlés, nincs olyan bíró a magyar bírói karban - remélem, hogy nem tudnak megcáfolni , aki va lódi - még egyszer mondom: valódi - politikai ügyekben ítélkezve a semmisségi törvények fő célját illetően a parlamenti törvényhozási próbát ne állná ki és a bírói múltja miatt ne lehetne tagja egy olyan bizottságnak, ahol éppen bírói mivolta a fontos, teh át az, hogy elfogulatlan és bírói lelkiismeret szerint el tudnak járni a közélet szereplőivel szemben. Hiszen mi is derült ki, tisztelt Országgyűlés? Az derült ki, hogy az arcátlanul enyhe ítéleteket hozó, tehát a törvény kényszere folytán elé kerülő szemé lyek javára döntő két bizottsági tagnak - aki önmagában is fizikai képtelenségnek tartotta áttekinteni negyven év ítélkezésének az összes mozzanatát, és meg is mondta ezt a bizottságnak, és ezek után a bizottság ezt tudomásul véve, a Legfelsőbb Bíróság eln ökének egyetértésével mégis ajánlotta őket megválasztásra - megszégyenülve kellett egy féléves eljárás kapcsán azt tapasztalnia, hogy ez a feltétel - amely tehát a semmisségi törvények kapcsán való bármilyen bírói szerepvállalást kizáró okként minősítette - , esetükben ellenük fordítható, és egy jogsértő határozattal a parlament megsemmisítette - nyugodtan mondhatom: nemcsak jogi értelemben, hanem nagyon nagy mértékben erkölcsi értelemben is - az addigi karrierjüket. Tehát ez a feltétel nem kell. Annál is k evésbé kell ez a feltétel, tisztelt Országgyűlés - és akkor itt visszatérünk a javaslathoz a rövid kitérő után , mert ugyanakkor a törvény máshol következetlenül szabályozta ezt a kérdést, hiszen úgy szabályozta, hogy a bizottság döntésével szemben jogorv oslat kapcsán eljáró bíróknak már nem kell megfelelni ennek a követelménynek, hiszen a törvény - nagyon helyesen - föl sem tételezi azt, hogy akár a fővárosi bíróság bírái, akár az azt követő jogorvoslat folytán a Legfelsőbb Bíróság bírái között külön elő kellene azt írni, hogy semmisségi törvények meghozatalában nem vett részt vagy ilyen törvény hatálya alá nem esik egyetlenegy döntése sem. Ha a fölöttes bírói fórumok - kétfokú bírói fórum - kapcsán érintett bíróktól ezt nem várta el az eredeti törvény, ak kor vajon miért várná el az ügyben lényegében közigazgatási szerepet játszó bíró tekintetében ezt a feltételt? Tehát ezért nem tartalmazza a bizottsági taggá válás feltételei között ezt a rendkívül kellemetlen parlamenti közreműködést igénylő, és - még egy szer hangsúlyozom - erősen jogsértő döntést eredményező feltételt. Természetesen van ezermillió módja annak - a törvény ilyen szűkítése esetén is , hogy a nemzetbiztonsági bizottság, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a parlament bármelyik szerve előzetesen a j elölteket illetően feltételeket, illetőleg elvárásokat fogalmazzon meg. De nyilvánvalóan csak reálisan teljesíthető elvárásokat lehet megfogalmazni, és akik majd ebben szerepet fognak
