Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény újból megnyitott részletes vitája - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz):
3908 történhet, és a honvédelmi törvény 5. §a szerint pedig csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A 6. § pedig egyértelműen fogalmaz: minden ilyen jell egű tervezetet a honvédelmi bizottságnak tárgyalnia kellene. Tisztelettel tudom önöknek, tisztelt képviselőtársaim, jelenteni, hogy a november 30án elfogadott kétezer egynehány százas kormányrendeletet, annak belső tartalmát a honvédelmi bizottság nem tár gyalta, legfeljebb néhány érdeklődő képviselő olvasta. Most mi történik? A '96os költségvetésben - és ezt akkor is elmondtuk a vitában - nincs biztosítva pénzügyi fedezet az ezekből adódó feladatokra. Olyannyira nincs biztosítva, hogy az általam említett november 30ai határozatban a kormány felsorolja, hogy mely minisztériumok felelősek. És tessék elhinni nekem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben a Pénzügyminisztérium még véletlenül se m szerepel; ami önmagában talán a Pénzügyminisztériumnak jó, mert nincs felelőssége. De önmagában, azt hiszem, ha a feladatot komolyan akarjuk venni, akkor tessék nekem megmondani, hogy a központi költségvetésben szereplő kapitális feladatok, mint például a fegyveres erők, ezen belül a Honvédség és a Határőrség; és a Határőrséget azért kapcsolom be, mert '96 végére egy korábbi kormányrendeletnek megfelelően át kell állni a hivatásos határőrszolgálatra; ennek indokát, én azt hiszem, nem szükséges itt elmonda nom önöknek... Tehát gyakorlatilag olyan helyzet teremtődött, hogy a megnövekedett és más jellegű feladatrendszerrel együtt egy kapitális átalakításhoz a megfelelő pénzügyi fedezetek a '96os költségvetésben nem szerepelnek. Az ezzel kapcsolatban beadott m ódosító indítványomnak a tartalma éppen az lett volna, hogy a tárca számvetése szerinti mintegy 3 és fél milliárd forintnyi kiadás vonatkozásában - amelyből a törvényes körülmények között végrehajtott átalakítást és az elbocsátások személyi kihatásait fede zni kellett volna, és a két minisztérium között létrejött korábbi megállapodásnak megfelelően ennek 50 százalékát a központi költségvetésből, 50 százalékát pedig a honvédelmi költségvetésből kellett volna fedezni - mi azt javasoltuk, hogy az egészet, erre való tekintettel, a központi költségvetés fedezze. Mégpedig abból a pénzösszegből, amely a társadalombiztosítás 3 százalékos csökkentése következtében rendelkezésre áll, tehát még csak az sem volt, hogy valamely más helyről vettük volna el. Ez azonban a bi zottsági tárgyalások során sehol sem kapta meg a kívánt többséget, hogy a parlament elé kerülhetett volna. Mindösszességében azt szeretném befejezésül elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy megint megismétlődött egy korábbi klasszikus hiba. A parlament bizonyos értelemben - én így fogalmazom - félre lett vezetve a két határozat kapcsán, amikor csak létszámot adtak ide, de nem ismerte meg a képviselő, hogy a létszám mögött igenis kapitális, szervezeti és feladatrendszert érintő változások vannak. Hiszen nem lehet ugyanazt a feladatot végrehajtani X létszámú katonai szervezettel, mint Ynal. Ehhez pedig a pénzügyi biztosítottság nem szerepel sem a '96os költségvetésben, sem pedig az általam átnézett 1995. november 30ai kormányhatározatban; mint említette m, olyan módon sem, hogy a Pénzügyminisztériumnak lenne különösebb felelőssége. Ezért tisztelettel felhívnám a kormány figyelmét: én úgy érzem, hogy nagy horderejű feladatról van szó. Nem hiszem, hogy szabad volna csak presztízskérdésként kezelni ezt az eg ész ügyet. Az én véleményem szerint, ez ennél sokkal fontosabb. Ezért kértem ma szót, mert egy visszafordíthatatlan folyamat még megállítható volna a biztosítottságot illetően. Ha ez nem történik meg és nem történik beavatkozás - sajnos, a szolgálati törvé ny, mint tudjuk, az idén nem lesz elfogadva , a költségvetésbe nem kerül külön erre fedezet, a folyamat pedig, tisztelt képviselőtársaim, november 1jével a kormányhatározat nélkül beindult, ezt ma már megállítani nem lehet; két nap múlva az új szervezete k élére kinevezik a parancsnokokat, és ezt az egészet a magyar parlament háta mögött és a magyar parlament honvédelmi bizottságának tárgyalási sorozata nélkül hajtották vagy kívánják végrehajtani. Én mélységesen megdöbbenek, mert 1994 júliusa óta minden eg yes alkalommal írásban előterjesztettük javaslatunkat e tekintetben, azonban presztízskérdést csináltak; azt nézték, hogy honnan jött a javaslat, nem pedig annak a tartalmi részét. Most pedig eljutottunk oda, hogy itt van egy feladat - benne van a 12. szám ú mellékletben, hogy milyen létszámmal , amely