Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 18 (106. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A devizáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
390 megfelel a nemzetközi tendenciáknak, hiszen a világ pénzforgalma amúgy is a kártyákkal, illetve átutalással történő fizetések formájába tolódik el. Tisztelt Ház! A tőkeműveletek területén jelenleg még nem lehet megvalósítani a liberalizáció olyan magas fokát, mint amilyet az előzőekben ismertettem. A nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy a tőkeműveletek liberalizálása csak lassabban , illetve részlegesen követi a folyó műveletekre vonatkozó konvertibilitás megteremtését. A tőkeműveleteken belül csak a hosszú távú, illetve a közvetlen befektetéseket követően célszerű a teljes műveleti körre vonatkozó liberalizálás napirendre tűzése. A rövid távú spekulációs tőkemozgások ugyanis jelentős, kiszámíthatatlan hatást gyakorolhatnak az ország gazdaságára. A javasolt változtatásokkal elsősorban a közvetlen külföldi vállalatalapításokat kívánjuk elősegíteni, mert ez olyan tartós integrációs kapc solatot jelent a külfölddel, amely egyben hozzájárul a magyar külkereskedelem fejlődéséhez. A javaslat a tőkebehozatalra és a tőkekivitelre vonatkozó szabályokat közelíti egymáshoz. A külföldiek magyarországi befektetései már több éve engedélymentesen tört énnek, s ez természetesen fennmarad. A belföldiek külföldi vállalati befektetései sem lesznek engedélykötelesek a jövőben, amennyiben a befektetések a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelnek. Ilyen feltétel például az, hogy a teljes részesedésszerzé s mértékének meg kell haladnia a valódi befolyásolási lehetőséget biztosító tíz százalékot, és abból az országból, amelyikben a befektetés megvalósul, a hozam és a tőke szabadon átutalható legyen Magyarországra. Mindezzel a valódi üzleti kapcsolatokat szol gáló befektetéseket és nem a hazai megtakarítások külföldi tőzsdére való áramlását kívánjuk elősegíteni. A törvényjavaslat nem zárja ki azonban azt sem, hogy az említettől eltérő feltételek esetén a devizahatóság engedélyezhesse a vállalatalapítást vagy ré szesedésszerzést. Hangsúlyozni szeretném, hogy ugyanúgy, mint eddig, változatlanul biztosítjuk azt, hogy a külföldi befektetők magyarországi befektetéseikből származó nyereségeiket és a befektetés értékesítése, felszámolása esetén a tőkét külföldre szabado n átutalhassák. A magyar vállalatok érdekeit szolgálja az is, hogy az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi hitel felvételéhez nem lesz szükség devizahatósági engedélyre. Ez minden bizonnyal egyszerűsíti az ilyen üzleti akciók megvalósítását. A belföldiek a jövőben szabadon nyújthatnak külföldön lévő érdekeltségeiknek öt évnél hosszabb lejáratú hitelt. A külkereskedelmi forgalom ösztönzése érdekében ugyancsak szabaddá javasoljuk tenni az áruforgalomhoz kapcsolódó, úgynevezett halasztott fizetéseket, vagyis a mikor az áru ellenértékét a vevő csak később fizeti meg. A külföldieknek történő egyéb hitelnyújtás azonban továbbra is engedélyhez lesz kötve. Az értékpapírokat illetően csak olyan jellegű liberalizálást tartalmaz a javaslat, amely megvéd a forró pénzmozg ástól. Így megengednénk a külföldiek számára, hogy a belföldön kibocsátott, forintra szóló hosszú lejáratú papírokat megvegyék, azok hozamát vagy eladás esetén ellenértékét konvertibilis devizára átváltsák. Továbbra is egyedi engedélyhez kötnénk minden más , értékpapírokkal kapcsolatos olyan ügyletet, amely spekulációs devizamozgásra ad lehetőséget. A törvénytervezet a belföldiek külföldi ingatlanszerzését a jelenlegi helyzethez hasonlóan korlátozza. Megszűnik azonban a külföldiek belfö ldi ingatlanszerzésének devizahatósági engedélyezése. Ennek szabaddá tétele vagy korlátozása ugyanis nem devizagazdálkodási kérdés, indokoltságát nem a devizabeáramlás oldaláról kell megítélni. A javaslat csak azt írja elő, hogy belföldi ingatlan vásárlása kor a külföldinek konvertibilis devizában kell az ellenértéket megfizetnie. Az ingatlanszerzés feltételeit a termőföldről szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogalkotás szabályozza. A törvényjavaslat jellegével kapcsolatban szeretném még kiemelni, hogy a korábbi korlátozó rendelkezésekkel szemben a mindent szabad, amit a törvény kifejezetten nem tilt elvére épül. A szemlélet változását mutatja, hogy a korábbi szabályozásban általánosan érvényes, a megszerzett devizavételre felajánlási kötelezettség helyett hazahozatali kötelezettség lép. A
