Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - Pallag László (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Hogyan védi a legfőbb ügyész az államtitkot?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
3821 Köszönöm. Megadom a szót Szabó György népjóléti miniszter úrnak. SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy valóban illetékesnek tekinthetem magam a válaszra, hiszen az Országos Egészségbiztosító Pénztár Orvosszakértői Intézete az 1975. évi II. törvény alapján jár el, amikor is Orvosszakértői Intézetében dolgozó orvosoknak a vizsgálatától teszik függővé a rokkantságnak a megállapítását. Most egy állampolgár két esetben találkozhat azzal, hogy bíróság elé kerül az ügy. Részben akkor, ha netalántán nem fogadja el azt, amit az Orvosszakértői Intézet orvosai megállapítottak, és ilyenkor a végső megoldás természetesen az, ho gy bírósági eljárás keretében - nyilván akkor is orvosszakértők újabb bevonásával - kerül sor a rokkantság megállapítására. Ebben az esetben újabb eljárásra nem kerülhet sor. Az orvosszakértő, az Egészségbiztosító Pénztár orvosszakértői tehát nem igényelhe tik az újbóli eljárást. Ha így történt, és ha a konkrét esetek erről szólnak, akkor kérem, hogy juttassa el hozzám ezeket a konkrét eseteket, hiszen ki kell vizsgáltatnom az ügyet. Van azonban egy másik eset, amikor valaki azért fordul orvosszakértői igény bevételhez és bírósági eljáráshoz, mert egy baleset kapcsán munkaképességcsökkenés következik be, és ezért ő polgári peres eljárás keretében kérheti azt az üzemet, vagy azt, aki elkövette ellene, mondjuk, azt a sérelmet, aminek révén ő balesetet szenvedet t, hogy állapítsák meg a munkaképesség csökkenését. Konkrétan, ha például egy hegedűművész elveszíti az egyik ujját, az 100 százalékos munkaképességcsökkenés, és ezt kell a bíróságnak megállapítani. De ebben az esetben az Egészségbiztosítási Pénztár orvos szakértőinek meg kell állapítania az általános munkavégzőképességét, ami természetesen ilyen esetben ennél jóval magasabb, hiszen más munkára, ha történetesen a példánál maradunk, ez a vélelmezetten szerencsétlen ember alkalmas. Így a két eljárásnak van l étjogosultsága egymástól függetlenül, de csak ilyen esetekben. Ha másról van tudomása, akkor természetesen rendelkezésére állok, hogy a panaszt kivizsgáljuk. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) Pallag László (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Hogyan védi a legfőbb ügyész az államtitkot?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Pallag László úr, Független Kisgazdapárt, kérdést kíván feltenni a legfőbb ügyésznek "Hogyan védi a legfőbb ügyész a z államtitkot?" címmel. Megadom a szót Pallag László képviselő úrnak. PALLAG LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter úr ez év májusában Japánból hazaérkezve a Magyar R ádió 16 óra című műsorában '95. május 13án nyilatkozatot adott, amelyben mintegy megmagyarázva a történetet, tájékoztatta a rádióhallgatókat arról, hogy milyen álláspontot képvisel a pénzügyi kormányzat a Budapest Bank Rt. 12 milliárd forintnyi a magyar á llam képviseletében a korábbi Állami Vagyonkezelő Rt. által juttatott pénzeszközzel kapcsolatban, amelyet a bank mintegy a leányzó felöltöztetéseképpen kapott az esküvő előtt, vagyis azelőtt, hogy az akkor komoly érdeklődőként számon tartott svájci bank me gtette a bank megvételére vonatkozó szándéknyilatkozatát. A miniszter nyilatkozatában elmondotta, hogy a titkos kormányhatározattal elhatározott pénzeszközjuttatásról, melynek jogcímét azóta is balladai homály fedi, a közvélemény, illetve a Tőzsdetanács t ájékoztatását a korábbi bankelnökként működő miniszter azért mellőzte, mert a 3000es kormányhatározattal elhatározott ügylet államtitoknak minősült. Ugyanebben a
