Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - Csomós László (MSZP) - dr. Suchman Tamás tárca nélküli miniszterhez - "Miért húzódik el a recski bánya privatizációja, és a privatizáció helyett miért fizet az állam 500 millió forintot a jelenlegi állapot konzerválására?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter:
3806 költségtől és kockázattól. A termelés során az ország exportja 50100 millió dollárral növekedne, az osztalékon kívüli állami bevételek pedig 1020 millió dollárt jelentenének évenként. Több mint kétezer fő részére teremtenének munkát a munkanélkü liséggel sújtott SalgótarjánÓzd közötti térségben. A cégek elfogadták a tenderkiírásban közölt 10 millió dolláros vállalati vagyonértéket és azt, hogy az osztalékból a magyar állam 25 százalékban kíván részesedni. Az ÁV Rt. a Mininvest javaslata alapján e z év májusában mégis egy kanadaimagyar konzorciumot hozott ki győztesnek, mely csak a geológiai kutatások hároméves folytatását vállalta, és majd ezek eredményeinek függvényében a befektető megtalálását, amennyiben nevére íratják a bányászati jogot. Miutá n nyilvánosságra került, hogy az összehasonlíthatatlanul legrosszabb kanadai pályázatot hozták ki győztesnek, az ÁPV Rt. kénytelen volt augusztusban a pályázatot eredménytelennek kihirdetni. Az ÁPV Rt. felkérésére a cégek ismét megerősítették ajánlatukat, de az ÁPV Rt. minden egyeztető tárgyalás nélkül - feltehetőleg presztízsokok miatt - ismételt eredménytelenséget hirdetett ki. Egyúttal sikerült elfogadtatni az ÁPV Rt. igazgatóságával, hogy fizesse ki a vállalat 350 millió forintos tartozását, és továbbra is finanszírozza az állagmegóvás költségeit, ismét a Mininvest vagyonkezelése mellett. Kérdezem tisztelt miniszter úrtól: Mi az oka a beruházást a kockázataival együtt vállaló külföldi jelentkezők elutasításának? Ki a felelős azért, hogy egy é v alatt több mint 600 millió forint költséget kellett az ÁPV Rt.nek feleslegesen magára vállalnia? Miért hagyja az ÁPV Rt. kiszolgáltatni magát egy eléggé megkérdőjelezhető munkájú cég véleményének? Miért hagyjuk veszendőbe menni ezt a jelentős nemzeti ki ncset? Várom miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt K épviselő Úr! Úgy gondolom, hogy nagyon fontos kérdésben kérdezett, és nagyon fontos kérdésben tett fel interpellációt, hiszen a recski ércbánya sorsa egy súlyos probléma, amely hosszú évtizedek óta nem került megoldásra, és azt gondolom, hogy a válasz kapc sán szükséges a nyilvánosságot is tájékoztatni. A választ egyébként széles körű szakmai vita előzte meg. Annyit az előzményekről, hogy az ön által említett recski ércelőfordulás már 1965 óta foglalkoztatja a szakmát. A Magyar Tudományos Akadémia bányászati tudományos bizottsága '94. október 18ai állásfoglalása szerint lett először nyilvánosságra hozva, hogy elegendő ércvagyon és információ áll rendelkezésre a gazdaságos hasznosítás megtervezéséhez és megvalósításához. A dokumentációk szerint az ércvagyon é rtéke 20 milliárd dollár. Az eddig elkészített létesítmények kivitelezési értéke csaknem 10 milliárd forint. Sajnos, akkor lett leállítva a beruházás, amikor már csak egymilliárd forint hiányzott a kutatások befejezéséhez, és a nemzetközileg is hitelképes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. A szakemberek az évente kitermelhető ércet - világpiaci áron számolva - 100 millió dollárra becsülik, a kitermelés haszna 10 százalék körül lehet. A bánya megvalósulása esetén 1500 főt lehet foglalkoztatni, és e zt is tekintetbe véve - az ön interpellációjában foglaltakra is tekintettel - elindítottuk azt az eljárást, melynek eredményeként a bánya nemsokára, rövidesen privatizálható lesz. Addig azonban szükséges volt a 350 millió forint állami tartozás kifizetése, a biztonság
