Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 18 (106. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ IVÁN (MDF):
379 Szabó Iván úr volt a pénzügyminiszter. (Taps a bal oldalon.) Minden addigi mértéket meghaladóan megnőtt, elősz ör '93ban 3,4 milliárd dollárra, '94ben 3,9 milliárd dollárra a fizetésimérleg hiánya, és ebben az évben minden bizonnyal kevesebb lesz az eddigi tendenciák alapján. Az infláció, amelyet többen fölhoztak, folyamatosan csökkent az elmúlt fél évben. (Derül tség a jobb oldalon. Közbeszólás a jobb oldalon: Hát ez nagyon jó.) Ha valaki nem ismeri a tényeket, ez nem menti fel az alól, hogy a valóságot kell mondani, uraim. Ha lennének olyan bátrak és elővennék a havi gazdasági adattárakat, és megnéznék, hogy mi t örtént, akkor tudnák azt, (Derültség a jobb oldalon.) hogy a márciusi 4 százaléktól augusztusra 0,7 százalékra csökkent az infláció havi rátája, folyamatosan minden hónapban csökkent. Én azt gondolom, hölgyeim és uraim, hogy nem szónokolni kéne a magyar né p tehetségéről, és utána ezzel ellentétes állításokat tenni a parlamentben, hogy nem szabad itt szigorú gazdaságpolitikát folytatni, hanem hinni kell ebben az országban, és hinni a tehetségében az itt élő embereknek, akik bebizonyítják (Zaj a jobb oldalon. ) , hogy képesek a saját megtakarításaikból, a saját akkumulációjukból tartós gazdasági növekedést is (Az elnök csenget.) elérni, ha a gazdaságpolitika ebben segíti őket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Természetesen mindazon megjegyzések, a melyeket Szabó Iván frakcióvezető úrnak elmondtam, vonatkoznak Gaál Gyula frakcióvezetőhelyettes úrra is, még akkor is, hogyha nehéz megállítani, ha így körbemennek ezek a viták. (Gyér taps a jobb oldalon.) Ugyancsak napirend előtti rendkívüli ügyben fels zólalásra jelentkezett dr. Szabó Iván frakcióvezető úr, Magyar Demokrata Fórum, Az Alkotmánybíróság és a kormány címmel. (15.30) DR. SZABÓ IVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt parlamenti ciklusban Csongrád megye egyik választókerület ében a képviselő fogadóóráján megjelent egy férfi, és a politikai üldözöttek kárpótlási lehetőségeiről érdeklődött. A képviselő gondosan utánajárt az illető ügyének, és megtudta, hogy az hat évet bicskázás során okozott életveszélyes testi sértés miatt ült . Mikor a panaszossal ezt közölte, az illető kitartott politikai üldözött mivolta mellett, mert úgymond, őt a bőre színe miatt ítélték hat évre, hiszen minden tanú bizonyította, hogy ő szemből szúrt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a bicskázó férfi igazságta lannak vélte a bíróság ítéletét, mert mikrovilágának etikai normái szerint, ha a szükség úgy hozza, szemből szúrni szabad. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez a naivságában talán megmosolyogtató öntörvényűség mára kormánypolitika rangjára emelkedett. A kormány által az Alkotmánybíróságnak az úgynevezett stabilizációs törvénycsomagról hozott döntéseivel kapcsolatban szeptember 14én kiadott nyilatkozat megállapítja, hogy azok - szó szerint idézem - "szűkítik a kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét". Márpedig ebből ugyebár az következik, a kormány fiskális mikrovilágának normái szerint: szemből szúrni szabad. Nem az a baj tehát, hogy a kormány alkotmányellenes törvény megalkotásába hajszolta az Országgyűlést, hanem az, hogy az alkotmány szűkíti a kormá ny mozgásterét. Pedig én már kezdtem azt hinni, hogy épp ez a jogállamiság kritériuma. Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság másodszor mondott ki elmarasztaló ítéletet a Bokros nevével fémjelzett kormányzati csomag felett. Szeretném azonban világossá tenni, ho gy ezt megelőzően a Bokroscsomag már kétszeresen megbukott: Megbukott morálisan, mert azok a jó tanácsok, hogy a hajléktalan ne költsön túl sokat a lakására; a munkanélküli ahelyett, hogy a munkahelykeresés címén villamosra és autóbuszra költené pénzét, inkább tanulná meg otthon, hogyan lehet a járadékból megélni; a fogfájós húzassa ki ingyen a fogát ahelyett, hogy drágán betömetné, ugyanis így többé nem fog fájni; a munkás és paraszt fiatalok ne akarjanak havi 1520 ezer forintért egyetemre járni, elég h a egy szűk elit gyermekei tanulnak... Nos,
