Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
3642 védelem alá esnek. Ez értelemszerű és pontos, ezzel nincs is probléma. A 2. számú melléklet viszont azon tisztségviselők lajst roma, akik fontos és bizalmas munkakört töltenek be, s akiket e munkakörökbe jelölésük esetén - a 67. § szerint - előzetesen biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni, maguknak pedig, ha a jelölést vállalni kívánják, ki kell tölteniük az e célra rendszeresíte tt biztonsági kérdőívet, a 3. számú melléklet A, B- és Cváltozatainak valamelyikét. Itt jegyzem meg - természetesen már nem először , hogy az A- és a Bváltozat körülbelül úgy viszonyul a Chez, mint mondjuk, egy mustszerű állapotban lévő valamilyen fol yadék a borhoz, illetve borpárlathoz. Itt tehát kemény fokozatok vannak. Azt is elmondtam, hogy én a Ct támogatom. Nos, a 2. melléklet szerint egy minisztériumi főosztályvezetőjelölt átvilágítása például kötelező; ugyanakkor hasztalan keresi az állampolg ár ezen a listán az 1. számú mellékletben szereplő tisztségeket, illetőleg e tisztségek viselőit. Igaz, hogy a 67. § (4) bekezdése e hiányzók közül a miniszterek és az információgyűjtést engedélyező bírák ellenőrzését kötelezővé teszi, és igaz az is, hogy a 2. számú melléklet szerint országos hatáskörű szervek vezetői és helyetteseik is fontos és bizalmas munkakört betöltő személyeknek minősülnek, tehát az 1. számú mellékletben szereplők legtöbbje ebből következően jelöltsége esetén ugyancsak ellenőrzés alá vonandó. A jelenlegi keretek, a politikai keretek, azok előtörténete, a sokféle szabályozatlanságból vagy nehezen szabályozhatóságból adódó nehézség mellett ez a törvényjavaslat minden erénye mellett sem tud feltétlenül jó megoldást kínálni. Nem tud, de a zt hiszem, ezekről a kérdésekről is beszélni kell. Nevezetesen, hogy például országos hatáskörű szerv vezetőinek minősülneke például az Országgyűlés alelnöke... elnöke és alelnökei - elnézést, elnök úr! .., tehát a Ház tisztikara, a Ház vezetői. A jelek szerint nem, mert a törvényjavaslat nem szól arról, hogy az ő ellenőrzésüket elrendelie valaki vagy sem. Nincs elrendelő, következésképp ők nem is tartoznak az átvilágítandók közé. Egyébként számomra az is kicsit furcsának tűnt, hogy az országgyűlési képv iselőjelöltekre miért nem terjeszti ki a tervezet az előzetes kontrollt, hisz alkalmanként lehetnek olyan zárt ülések résztvevői, amelyek döntései rajtuk keresztül jogellenes céllal, célzattal befolyásolhatók. Kérdés az is, hogy a törvény értelmezésében or szágos hatáskörű szerv vezetőjének kelle ilyen kategóriában elfogadni magát a köztársasági elnököt, valamint a kormányt, illetőleg annak elnökét. Tudom, hogy a kormány miniszterelnöke nem munkáltatója a minisztereknek olyan értelemben, mint ahogy egy hiva tali szerv vagy gazdálkodószerv vezetője munkáltatói jogköröket lát el, de hát valamilyen módon azért ezt is definiálni kell. Úgy látszik, hogy nem. Egy miniszter nyilván országos hatáskörű szervezetet vezet, mégis szerepel posztja az ellenőrzendők közö tt - 67. § (4) bekezdés ; a miniszterelnökről viszont, aki a kormányt vezeti - első miniszter , tehát pusztán miniszternek nem tekinthető, a tervezetben egy szó sem esik. Mivel pedig a szöveg hallgat arról, hogy ki rendeli el a köztársasági elnöknek, ill etőleg a miniszterelnöknek jelölt személy ellenőrzését, valószínű, hogy a tervezet nem is kívánja e posztok várományosainak átvilágítását. Hangsúlyozom: a jelen helyzet és a törvényszöveg összevetéséből indultam ki, és ezt a kettőt próbáltam valahogy mérni ahhoz, ami véleményem szerint optimális lehetne. Ugyebár, ebből az következik, hogy egy főosztályvezetésre pályázó leendő főosztályvezető - ha az illetékes miniszter úgy akarja - kötelezően ellenőrzendő, viszont ha az illetőt köztársasági elnöknek vagy mi niszterelnöknek jelölik, annak ez nem feltétele - holott velük kapcsolatban, a poszt jellegéből eredően, nem is tudom, hányszorta súlyosabb és nagyobb az ellenőrzés szükségességét követelő kockázati tényező, mint az előbbi esetben. Ebből következően tehát a kérdés majdani, valamikori olyan szabályozása képzelhető el, ami először az ellenőrzendők sorába a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és az országgyűlési képviselőknek jelölteket is bevonja; másodszor egyértelműen meghatározza, hogy ki rendeli el az előző pont alattiak, valamint minden olyan tisztségre jelölt személy és helyettesei - ide értve az
