Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - WACHSLER TAMÁS (Fidesz):
3627 szakaszban arra, hogy olyan kérdéseket is érintenem kell itt és most, amik a korábbi szakaszhoz tartoztak - azt is javasoljuk, hogy ezekkel az együttműködés i megállapodásokkal a nemzetbiztonsági bizottságnak legyen joga megismerkedni. Nem megvétózni, nem módosítani, de megismerkedni, hogy a törvényhozó hatalom képviselői pontosan tudhassák, milyen módon áramlik az információ a különböző titkosszolgálatok közö tt. A második problémakör, amiről szólni szeretnék, a piaci szféra, a magángazdaság szférája és az állami információigény közötti viszonyról szól. Úgy hiszem, jogos igény, hogy a titkosszolgálatok egyfelől információkat kaphassanak olyan gazdálkodószerveze tektől, amelyek nem állami tulajdonban vannak, vagy általában gazdálkodószervezetektől, és azt is elfogadható igénynek tartom, hogy a titkosszolgálatok bizonyos szervezetekhez a munkatársaikat beépíthessék. Az alapelvet tehát nem kérdőjelezem meg, sőt hely eslem. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az ebből az információszolgáltatásból adódó költségeket kinek kell állnia. Ez bizonyos esetekben súlyos összegekre rúghat, és meggyőződésem szerint az állam jogos információigénye nem alapozza meg annak lehető ségét, hogy az állam kvázi adóra kötelezzen bizonyos, általa szabadon kiválasztott gazdálkodószervezeteket, ami ezeknek a gazdálkodószervezeteknek a piaci versenypozícióját más szervezetekkel szemben rontja. Ugyanez vonatkozik az alkalmazási kényszerre is. Tehát módosító indítványokat terjesztettünk be annak érdekében, hogy ha ilyen költség keletkezik valamely többségében magántulajdonú gazdálkodószervezetnél, akkor ezeket a költségeket a titkosszolgálat, illetve az állam legyen köteles megtéríteni. A harma dik problémakör - és egyben az utolsó, amiről szólni szeretnék ebben a körben , az a jelentés 181. pontjában foglalt módosító indítványunk. Amikor a titkosszolgálatok különböző adatokhoz jutnak, azokat természetesen kezelik, a törvény meghatározza, hogy h ány éven keresztül kell ezeket az adatokat kezelni. Tíz, húsz, illetve bizonyos esetekben hetven éven keresztül ezek az adatok a titkosszolgálatnál megvannak, ezeket az adatokat kezelik. Ennek az adatkezelésnek azonban van egy olyan vonatkozása is, ami meg győződésem szerint túlkapásokra ad lehetőséget, sőt továbbmennék, az én értelmezésem szerint nem lehetőséget ad túlkapásokra, hanem a szolgálat kötelességévé teszi azt, hogy ezeket a dolgokat végrehajtsa. Azt mondja ki ugyanis a törvény egyik paragrafusa, hogy a kezelt adatokat a szolgálatok kötelesek naprakészen tartani, folyamatosan karbantartani, azaz ellenőrizni, hogy a kezelt adatok megfelelneke a valóságnak. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyikünk kitölt - mondjuk - egy Ctípusú ellenőrzési űrlapot, és az ebben megadott adatokat a szolgálat ellenőrzi, így például információkhoz jut azzal kapcsolatban, hogy mennyi a jövedelmünk innen vagy máshonnan. Érdemes megnézni ezeket az űrlapokat, hogy a magánszférába milyen mélyen behatoló kérdésekre kell választ adniuk azoknak, akik felelős állami pozíciókra aspirálnak. Nos, ezeket az adatokat a szolgálatnak azután is kezelnie kell, hogy már régen megszűnt ez az állami pozíció - vagy visszatérve az előző példánkra , már régen nem vagyunk képviselők, sőt tíz, húsz vagy akár hetven évig folyamatosan ellenőrizni is kell. (14.00) Szerintem a törvény betű szerinti értelmezéséből az következik, hogy aki egyszer kikerül a parlamentből, az a következő hetven évben folyamatosan számíthat arra, hogy a szolgálatnak, ha betar tja a törvényt, akkor ellenőriznie kell például, hogy mennyi a jövedelme; vagy például milyenek a szexuális preferenciái és hasonló személyes adatokat. Nos, ezért javasoltuk a 181. pontban, hogy ezt a két igényt - az egyik igény az adatkezelés, ami egy jog os igény; a másik igény az adatok karbantartása - ne kapcsoljuk össze arra az időre, amikor már az adatgyűjtés oka nem áll fent. Tehát amikor megszűnik például az a felelős pozíció, ami indokolja a nemzetbiztonsági védelmet vagy ellenőrzést, akkor csak a r égi adatok álljanak a szolgálat rendelkezésére. Semmiképpen ne legyen úgy értelmezhető a törvény, hogy a szolgálatnak az a kötelessége, hogy folyamatosan utánamenjen ezeknek az adatoknak. Köszönöm a figyelmüket.
