Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
3605 módosító indítványaimat ennek az ígéretnek a fényében vissza fo gom vonni a szavazás előtt. Köszönöm. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Sebők János úrnak, Magyar Szocialista Párt. SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, sikerült áttanulmányozni azokat a módosító javaslatokat, amelyeket megtettem e törvényhez. És ha figyelmesen áttanulmányozták, akkor gondolom, kitűnt az, hogy három célt követtem. Az egyik az, hogy gátoljam, hogy a mindenkori kormány a szervezeteket indok olatlanul vagy jogtalanul fel tudja használni személyek vagy pártok ellen. Az nem volt a célom, hogy megakadályozzam, mert hiszen törvénysértést nem lehet megakadályozni, csak esetleg gátolni. Hiszen nem akarok hosszan példálódzni, de két legutóbbi esetet szeretnék csak megemlíteni, ami biztos, hogy emlékezetükben van. Az egyik az úgynevezett osztrák telefonlehallgatási botrány - nem olyan régen történt. Vagy amikor János Károly spanyol király telefonját lehallgatták - az sem olyan régen történt. És ezt, me gmondhatom önöknek, nem magánemberek követték el. Tehát mindenféleképpen gátolni kell azt, hogy a személy saját céljára vagy pártpolitikai célból vagy éppen a kormány érdekében, a kormányhatalom érdekében föl tudja használni ezeket a biztonsági szervezetek et. Igaz, én elfogadom Boross elnök úrnak azt, amit a nemzetbiztonsági bizottság ülésén mondott, hogy lehetnek olyan pártok, amelyek nemzetbiztonsági érdeket sértő tevékenységet folytatnak. Nem vitatom. Csak erre ne a kormány vagy a felügyelő miniszter adj on parancsot, mert akkor már másra is adhat parancsot; hanem azért van a biztonsági hivatal, azért van a katonai biztonsági hivatal, hogy tessék, fedjék fel, még akár titkos információk gyűjtésével is. Az ő feladatuk, nem a kormányé, és nem a felügyelő min iszteré. Ezért tettem be a felügyelő miniszter irányító jogköréhez a 64. pontba, hogy nem adhat utasítást személyek és pártok megfigyelésére. Még hozzátenném azt is: ez egyben törvényi garancia is ahhoz, hogy következményei legyenek. Mert ugyanis, ha a fel ügyelő miniszter megsérti a törvényt, akkor igenis e törvény alapján lehet követelni, hogy álljon fel a székéből. Vagy ha a kormány súlyosan megsérti ezt a törvényt, akkor kérem, ha a kormánypárti képviselők a tisztességet nem keverik össze a lojalitással, akkor még azt is megtehetik, hogy új miniszterelnök kijelölésével az egész kormányt menesztik. Mert ne feledjék: a parlamentnek nemcsak az a feladata, hogy törvényeket alkosson, hanem a törvények betartását is szigorúan követelje meg, akár személyi konzek venciák levonásával is. (12.10) A másik javaslatom, amely ugyanehhez csatlakozik és ezt célozza: amikor a nemzetbiztonsági főigazgatók kötelmeihez egy pontként bevettem, hogyha jogellenes tevékenységre kapnak utasítást, akkor azt kötelesek megtagadni és a nemzetbiztonsági bizottság elnökének jelenteni. Ugyan már ki ismerné legjobban, hogy milyen törvényi keretek között működhetnek a nemzetbiztonsági hivatalok, ha nem a főigazgatók? Vajon kinek kell ismerni, hogy mi az a határ, amelyet nem léphetnek túl? Nek ik. Mert a kormányok négyévenként jönnek és mennek, de remélem, mi már elérjük azt, hogy a köztisztviselők ténylegesen, akár nyugdíjazási korukig, azt a tisztséget betöltik, mert akkor lesz igazán olyan a működésük, mint amilyet egy ilyen szervezettől elvá runk. A harmadik javaslatom szintén ezt szolgálná, s örülök annak, hogy a miniszter úr elfogadta. Bár, ahogy olvasom a kiadott anyagban, az egyik bizottságnál elfogadta, a másik bizottságnál nem fogadta el. Ha ugyanis megnézik a többi javaslatomat, amelyek a másik két célt szolgálják, most nem részletezem, később fogok rátérni, akkor azt látják, hogy minden, ami jogellenesség történt ezeknél a szolgálatoknál vagy hivataloknál, minden, ami panasz befut e hivatalok működése ellen, annak végeredményben a nemze tbiztonsági bizottság elnökénél kell kikötnie. S ezért tettem azt a javaslatot, hogy törvénybe tegyük: a nemzetbiztonsági bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő
