Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. LEITNER GÁBOR (KDNP):
3591 részletes vita során a parlament elé tárni. Ezeket figyelembe véve nem szabad véglegesnek, megváltoztathatatlannak tekintenünk a majdan elfogadandó médiatörvényt. Végezetül engedjék meg nekem, hogy az általam elmondottak szellemében néhány kritikai észrevételt elmondjak a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény tervezetéről. A tervezet az általános rendelkezések, fogalommeghatározások és sok olyan részletében előremut ató, melyek megoldására a fejlett nyugati országok évtizedeket áldoztak. Különösen ilyen a rejtett és a burkolt reklám határozott tiltása. A finanszírozással összefüggő részletek is megnyugtatóak. (11.00) Az előnyök elismerése mellett azonban a törvény a m agyar nemzetre nézve hátrányos. A legnagyobb probléma az, hogy a 103. § szerint megszűnik a földi szórású, kétcsatornás nemzeti közszolgálati televízió. A Magyar Televízió ugyan továbbra is rendelkezni fog a legnagyobb nézettségű 1es programsávval, azonba n a tervezett műholdas műsorszolgáltatása éppen e törvény értelmező rendelkezése szerint nem tekinthető országosnak. Az értelmező rendelkezés szerint az a műsorszolgáltatás országos, amelynek vételkörzetében él az ország lakosságának legalább 50 százaléka. Ezzel szemben az ország háztartásainak csak 40 százaléka alkalmas műholdas adás vételére. A javaslat minden áramfogyasztót televíziókészüléküzemeltetőnek tekint. Eszerint a Magyar Televízió műholdas műsorszolgáltatásáért minden háztartásnak fizetnie kell , de csak 40 százaléka nézheti. Remény sincs arra, hogy a rohamos elszegényedés miatt a másik 60 százalék tízezreket költsön műholdas adás vételére alkalmas antennára. A javaslat tehát tartósan kirekeszti a lakosság 60 százalékát abból, amiért ugyanakkor f izetésre kötelezi. Ez nézetünk szerint alkotmányellenes. A súlyosan ellentmondásos, tömegeket kirekesztő, mégpedig több mint félországnyi tömegeket kirekesztő törvényjavaslatot egy demokratikus parlament nem támogathatja. Természetesen számítani lehet a kö ztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elutasító döntésére is. Legalább az egyik nem fogja eltűrni azt, hogy 100 százalék fizessen azért, amit csak 40 százalék élvezhet. Ha a két csatorna közül az egyiket privatizálnánk, akkor ez a műsorminőség azonnali r omlását jelentené. Ezért a kétcsatornás nemzeti közszolgálati televízió fenntartása valós társadalmi igény kielégítése. A hozzánk képest fele népességű kis ország, mint Finnország, képes fenntartani két közszolgálati és két kereskedelmi csatornát, akkor ne künk is lehet annyi önbizalmunk, hogy a két szolgálati csatornát továbbra is képesek leszünk működtetni. Ezért a Magyar Televízió 2. programjának privatizálására vonatkozó minden kísérletet azonnal és határozottan vissza kell utasítani. Vitathatatlan tény, hogy a kétcsatornás, egymást műfajilag kiegészítő rendszer fenntartásának nincs alternatívája. Az egyik program privatizálása az egész lazulását vonná maga után. Egyetlen kiút létezik: a még igénybe nem vett harmadik országos frekvenciakészlet hasznosítás a a finanszírozási gondok megoldására, a rendszer tartós stabilizálásának érdekében. Szakmailag sem lehet egyetérteni a kétcsatornás földi szórású közszolgálati televízió megszüntetésével, közmegelégedést csak kétcsatornás közszolgálati televízióval lehet elérni. A populáris és a rétegműsor főműsoridőben csak így elégíthető ki egyidejűleg. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a 2es program szigorúan a Magyar Televízió felügyelete mellett olyan műsort is sugározzon, amelyet külső producer állít elő. Ebb en az esetben a 2es programon meg kell engedni az óránként iksz perc reklámot. A harmadik frekvenciakészlet törvényes használatba vétele a tervezet erőssége. Piacképesnek akkor tekinthető a harmadik országos földi terjesztésű műsorszolgáltatás, ha az orsz ág lakosságának 70 százalékát eléri. Ez a brit normával megegyező meghatározás. A javaslatnak az is elfogadhatatlan hibája, hogy a koalíció döntésének rendeli alá az irányító csúcsszervek, a testület és a kuratóriumok személyi összetételét. A testület és a kuratóriumok az
