Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. LEITNER GÁBOR (KDNP):
3589 tárgyalják a bizottságok. Egy ezzünk meg tehát abban, tisztelt Országgyűlés, hogy kivételesen fél 5ig lehessen benyújtani módosító indítványt. Tisztelt Országgyűlés! Akkor tehát soron következik a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása, azzal, hogy a módosító indítványokat ma délután fél 5ig lehet benyújtani. Az előterjesztést T/1678. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1678/13. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Mai ülésünkön azoknak a képviselőcsoportoknak a felszó lalásaira kerül sor, amelyek a tegnapi napon a 20 perces időkeretüket nem használták fel. Az SZDSZ és a KDNP képviselőcsoportja 2020 perces, míg a Fidesz képviselőcsoportja 13 perces időkerettel rendelkezik. Először az írásban előre jelentkezett képviselő társaimnak adom meg a szót. Szólásra következik Leitner Gábor képviselő úr, KDNP; őt követi Sasvári Szilárd képviselő úr, a Fideszből. DR. LEITNER GÁBOR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretnék röviden a Kereszténydemokrata Néppárt nevébe n egypár gondolattal a médiatörvény megalkotásához hozzájárulni. Az elmúlt évek alatt pro és kontra alapon, azt hiszem, már mind a két fél elmondta, felsorakoztatta érveit, elképzeléseit. Én megpróbálom ezeket az érveket összefoglalni, csoportosítani, vala mint a KDNP álláspontját kifejteni. Abban mindannyian egyetértünk, hogy a médiatörvény megalkotásának felelőssége óriási. Meg kell teremtenünk a médiának egy olyan struktúráját, amely a magyar nép számára méltányos, hasznos formában és arányokban tartalmaz za mindazokat a valós, egyetemes és magyar értékeket, amelyek nélkül az ország szellemi újjáépítése, újrateremtése nem lehetséges. Jól tudjuk, hogy a közszolgálati média nemcsak kulturális értékek közvetítője, de azok egyik igen értékes őrzője, művelője is kell legyen. A média felelőseinek nem szabad erről megfeledkezni. Valóban igaz az, hogy azok vagyunk és azzá leszünk, amiket olvasunk, hallgatunk és nézünk. A Magyar Televízió hatása lényegesebb, mint a többi összes, Magyarországon nézhető televíziós prog ramé, rádióé és írott sajtóé együttvéve. A televíziónézés a lakosság szokásává vált az elmúlt 37 év alatt. A Magyar Televízió vezetőségének a felelőssége tehát nemcsak az, hogy hányan nézik a műsort, hanem az is, hogy ha nézik az adást, akkor mit látnak, h allanak a nézők. A Magyar Televízió nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató intézmény, amely rendszeresen, átfogóan és sokoldalúan, tárgyilagosan és pártatlanul kell hogy tájékoztasson a közérdekekre számot tartó hazai és nemzetközi eseményekről, tényekről, vitatott kérdésekről. (10.50) E tevékenysége során gondoskodnia kell a közérdekű információk és közlemények nyilvánosságra hozataláról, valamint az ország és a magyarság jelenét és jövőjét meghatározó feladatok és tennivalók sokoldalú megvitatásáról. A mű sorszolgáltatás egészén belül gondoskodni kell a vélemények, nézetek - beleértve a kisebbségi álláspontok - sokféleségének bemutatásáról. A közszolgálati műsorszolgáltatásban kellő teret és méltó hangsúlyt kell biztosítani a vallási életnek. Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy valamit még megjegyezzek. Sajnos egyre több ember él hazánkban - még akkor is, ha ezt sokan köztünk nem akarják tudomásul venni , aki nem tudja megvásárolni a napi sajtót. Ezek az emberek az összes olyan számukra nag yon fontos információt, eseményt, ami őket érdekli és érinti, kizárólag a közszolgálati rádió és televízió kötelező módon objektív és átfogó műsorszolgáltatásaiból kapják, tehát rá vannak azokra utalva. Ez a lehetőség beszűkül vagy akár megszűnik számukra, ha mi most egy hiányos vagy rossz médiatörvényt szavazunk meg. Itt fekszik előttünk a médiatörvény tervezete, amely kimondja: a sajtószabadság gyakorlati érvényesítése, a rádiózás és televíziózás függetlenítése az egyik legfontosabb cél. A törvénynek meg kell hoznia a politikától való szabadságot és függetlenséget is. A szabadság a mindenkori politikai hatalomtól és a gazdasági összefonódások hatalmától való függetlenséget jelenti.
