Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3587 általában minden nemzetre, nemzetiségre; tehát úgy mondjam, a többséget is bizonyos értelemben védhetik, ha megfelelően vannak megfogalmazva. Most akkor nézzük meg egyenként, nagyon röviden a különböző tényálláso kat - és lehet, hogy az időmön egy kicsit túl fogok lépni. Én azt gondolom, hogy az 1. §ban szereplő... ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő úr! (Dr. Szájer József: Igen.) Inkább ugyanazt tanácsolnám, amit a többi képviselő is tett; hogy az ismételt fels zólalás lehetőségével majd lehet élni ebben a vitában. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon gyorsan végezni fogok és azt gondolom, hogy hozzátartozik az érveléshez. Egy megjegyzé sem lenne, hogy az "apartheid" kifejezés nem magyar nyelven van, és azt gondolom, hogy nem szerencsés, ha a büntető törvénykönyvbe idegen szavakat teszünk be, amikor ennek megfelelő - ha nem is egy szóval kifejezhető - magyar kifejezések vannak. (10.40) Az egyesülési joggal kapcsolatos tényállásban én egyetértek Kutrucz Katalinnal abban a tekintetben, hogy ez lényegében egy előkészület előkészületének az előkészületét kívánja büntetni, amely a jognak a politikába való bevonulását meglehetősen kényessé teszi . Azt gondolom, hogy azoknál a történelmi hagyományoknál, amelyekben Magyarország is él, az egyesülési jog és a szólásszabadság bizonyos korlátait nagyon óvatosan kell meghúzni, mert vannak történelmi példák az ezzel való visszaélésre. A 269. §, amelyet má r az alkotmányügyi bizottság is módosított - itt lenne egy példa arra, és ezért gondoltam, hogy összetartozik azzal, amit az előzőekben mondtam , olyan kifejezéseket használ, amely gyűlölet- vagy riadalomkeltésre alkalmas egyéb cselekményt követ el a magy ar nemzet, valamely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen az elkövető. Ez részben nyelvtanilag nem értelmezhető, hogyan lehet valaki ellen riadalmat kelteni, legalábbis a Btk.nak a szóhasználatában ez nem használatos. A másik pedig: ez iga zából egy bizonytalan jogfogalom, amelyet a bíróságok ugyanúgy nem fognak tudni alkalmazni, mint ahogyan az eddigi tényállásokat, vagy legalábbis komoly problémák lehetnek vele. Tehát ez az a két tényállás, amivel a legkomolyabb problémáink vannak. És én s zintén - a miniszter úrhoz hasonlóan - a közös együttgondolkodásra hívnám fel a Ház különböző oldalait, pártjait és képviselőit, hogy ez a jogalkotási kísérlet ne egy alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórván yos taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. A Ház toleranciáját úgy értelmeztem, hogy nem kifogásolták, hogy Szájer József képviselő úr befejezze a szorosan összetartozónak ítélt mondanivalóját. Szót kért Vastagh Pál igazságügyminiszter úr. Megadom a szót; egyben az ülés vezetését átadom Gál Zoltán elnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Kérem, ne tekintsék formalitásnak és üres udvariasságnak azt, amikor megköszönöm a vezérszónokok eddig elhangzott hozzászólásait. Ami számomra a legmegnyugtatóbb volt, hogy valamennyi hozzászólásban úgy éreztem, hogy az együttműködési készség kifejeződésre jutott. Egyben szeretném valamennyiüket biztosítani, hog y az előterjesztő a legszélesebb és legteljesebb együttműködésre kész azért, hogy a törvényjavaslatot a Ház konszenzussal tudja elfogadni. Köszönöm. (Szórványos taps.)
