Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
352 A sz akképzés egészében újra kell értékelnünk az életpálya során többször is igényelt szakma- és pályaválasztás szükségszerűségét, és emiatt át kell alakítani a felnőttképzés intézményét. Ösztönözni szükséges a gazdasági szervezetek által szervezett, illetve fi nanszírozott át- és továbbképzéseket, abban a mértékben, amilyen mértékben a hozzáadott értékre gyakorolt hatásuk kimutatható. Ezért azt is állíthatjuk, hogy a felnőttek szakképzése egyáltalán nem kiegészítő vagy má sodlagos feladat, hanem a jövő szakképzési rendszerének lényeges alapfunkciója. A szakképzés távlati fejlesztésének differenciált irányai és egyre inkább diverzifikálódó intézményrendszere egységes koncepciót és programot igényel. A végrehajtás szintjén ma a centralizáció erősödésével nem garantálható a hatékonyság növekedése, éppen ellenkezőleg: a decentralizált megvalósítás irányába indokolt folyamatos ösztönzést adni. Szeretnék arról is beszélni, hogy a statisztikák szerint 1999 darab együttes középfokú intézmény van az országban. Ebből 438 szakközépiskola, 335 szakmunkásképző, középfokú szakiskola pedig 377. Nem sorolom fel, hogy az önkormányzatok fenntartásában ebből mennyi van - megközelítően a 90 százalékot meghaladó mértékű , de biztos, hogy minden esetben eléri a 90 százalékot. Ezért kívánok tehát szólni, hiszen ebben az előterjesztésben az "önkormányzat" szó a lényeges, amelyik a terheket, ezeket az édes terheket viseli - hiszen az én véleményem is az, hogy a legfontosabb helyi közügy a képzés, az oktatás. Ezeket az önkormányzatok viselik. Ennek ellenére iskolafenntartóról csak néha szól, az "önkormányzat" pedig a megyei és fővárosi önkormányzat főjegyzőjénél szerepel. Az a javaslatom, hogy e törvénytervezetet ki kellene egészíteni az önkormányzati törvény azon rendelkezéseivel, amik a feladatokat és a terheket a megye és a megyei jogú város között arányosan osztják meg. Az a véleményem, hogy a szakképzés területi érdekegyeztető feladatait el lehet végezni a megyei, fővárosi munkaügyi tanácsban, de a z intézményfenntartás, a beiskolázás és egyáltalán az önkormányzatok közötti megállapodás feladatait a megyei jogú város és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságában kell eldönteni, és ott kell ezekre a kérdésekre válaszolni. A megyei munkaügyi tanács ezt a feladatot nem tudja elvégezni. A másik, ami számomra nem teljesen világos: az Országos Szakképzési Tanács a szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében a szakmai döntéselőkészítés, véleményezés és javaslattétel testületeként működik. Ebb e az önkormányzatok, azok szövetségei vagy képviseletei milyen módon kapcsolódnak be? Csak mint iskolafenntartók? Akkor kik azok képviselői, akik a normatív állami támogatás kiegészítéseként több milliárddal hozzájárulnak ehhez? Számomra nem világos ebből a törvényből, hogy kik azok, akik az iskolafenntartókat és az önkormányzatokat képviselik. Az a javaslatom, hogy ezt pontosabban kell megfogalmazni, hiszen jelentős rivális feladatok képződnek, alakulnak ki az önkormányzatok különböző típusai között. A más ik véleményemet már a levéltári törvénynél elmondtam, de itt is meg kívánom jegyezni, hiszen saját számításaim szerint a megyei jogú városok a középfokú intézmények több mint 60 százalékát tartják fenn. Ilyen számadatokat a szakképzéssel kapcsolatban sajno s, a mai napig nem tudtam nyerni. A szakmai vizsgát a szervező intézmény székhelye szerint illetékes megyei önkormányzat főjegyzője és a megyei jogú város főjegyzője lássa el, annak analógiájára, annak mintájára, ami a közoktatás szervezésével és irányítás ával kapcsolatos egyes átmeneti szabályoknál megjelenik, ahol a 4. §ban - ez egy következő törvény - a főjegyző, továbbá a megyei jogú város jegyzője közreműködik az érettségi vizsga szabályzatában és egyéb információs rendszer működtetésében. (18.40) Nem látom annak értelmét, hogy amikor az iskolarendszer áttekinthetőségéről beszélünk, az a testület, annak a főjegyzője és jegyzője kimaradjon ezen feladatok közül, akik ezen terhek, feladatok több mint 60 százalékát képviselik. Javaslom tehát a törvényterve zet elfogadását és az önkormányzati törvény idevonatkozó fejezeteivel való összevetését, kiegészítését. Egyébként nagyon
