Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
3494 A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyi jövedele madóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/1571. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/1571/172., 211., 233. és 234. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Bokros Lajos pénzügyminiszte r úr most kíván reagálni a vitában elhangzottakra. Megadom a szót. DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Minden évben nagyon komoly erőpróbát jelent mind az Országgyűlés, mind a kormány számára a személyi jövedelemadó törvény változásának megvitatása és elfogadása. Az ez évi talán a szokottnál is nehezebb volt, amiatt, hogy egyidejűleg az érdekegyeztető partnerekkel, az Érdekegyeztető Tanácsban is folyt a vita. Amiatt is különösen nehéz volt ez a vitaszakasz, hogy három év után napirendre került az adótábla ügye, amelynek részeként a nullakulcs megszüntetése lényegi változást jelent a személyi jövedelemadóztatás egész rendszerében. Mielőtt kitérnék a vitában elhangzottakra, szeretném eloszlatni azt az ellenzéki képviselő k által megfogalmazott kételyt, hogy hol születnek a döntések. Természetesen itt születnek az Országgyűlésben. (20.30) Ahhoz azonban, hogy megteremtődjön a társadalmi béke, hogy megőrizzük a társadalom egyensúlyát, figyelembe kell venni az érdekegyeztetés keretében született, illetve születendő kompromisszumokat is. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a törvényhez érkezett közel 300 módosító indítványt, amelynek több mint egyharmadát támogatni tudtuk, több esetben elfogadva ellenzéki képviselők pon tosító, értelmező javaslatait is. Rátérve az egyes részletkérdésekre, mindenekelőtt a nullakulcs megszüntetése körül kialakult vitáról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Különösen arról, hogy néha még a koalíciós partnerek között is felmerü ltek alkotmányossági aggályok. Ezzel kapcsolatban már többször hangsúlyoztuk, hogy a törvényjavaslat a nullakulcs megszüntetésével általános szabályként vezeti be azt, hogy az adóköteles jövedelem már az első forinttól adózzon. A javaslat nem az adózók köz ött tesz különbséget, hanem a jövedelmek között, a jövedelmek megállapítása közötti különbségeket igyekezik tompítani azzal, hogy adójóváírást biztosít arra a jövedelemre, ahol az adóalap megállapítása nem az adóalany döntésétől függ. Kérem ezért mindnyáju kat, hogy amikor ezekről a javaslatokról szavaznak, abból induljanak ki, hogy az adójóváírás nem az adózókat különbözteti meg, hanem az eltérő módon megállapított jövedelmeket közelíti egymáshoz. Azt hiszem, a személyi jövedelemadó fennállása alatt nem for dult elő, hogy ennyi adótáblaváltozat készült volna, több mint százra tehető azoknak az adótábláknak a száma, amelyek a sajtó jóvoltából a nyilvánosság előtti vitát is lehetővé tették. A mértékek kialakításánál nagyon kemény követelményt jelentett a makro gazdasági összefüggésből levezetett bevételi követelmény. Emiatt az utolsó percig folyt a vita a legmagasabb adókulcs mértékéről is. Bízom abban, hogy jövőre ez nem ismétlődik meg. Mert ha a '96os évben sikerül rálépni a reformok útjára, akkor reményeink szerint '96ra már a mostaninál kedvezőbb adótáblára tehetünk javaslatot. Az idei előkészítő munka során nagy vita volt az egyéni vállalkozók adózásáról is. Ez nagyon hasznos vita volt, hiszen kiemelte azt a következtetést, hogy az egyéni vállalkozók számá ra meg kell alkotni a testre szabottabb közteherviselés rendszerét. Most olyan kompromisszum született, amely bizonyosan nem jelent még végleges megoldást, de tapasztalatokat fog szolgáltatni az átalakításhoz,
