Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - Döntés önálló indítványok sürgős tárgyalásáról - A délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők IFOR-kötelékében korlátozott létszámú magyar műszaki kontingens részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÓTI GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
3483 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Szintén kétperces időkeretben megadom a szót Csóti György úrnak, Magyar Demokrata Fórum. CSÓTI GYÖRGY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. A végén szerettem volna a korábbi kétpercesemet pontosítan i, de akkor most teszem meg, nehogy nehéz helyzetbe hozzam Keleti György miniszter urat, mert talán félreérthető volt az előző kétpercesem, talán túl gyorsan mondtam el. Ami a hatpárti egyeztető tárgyalásokon való részvételt illeti: én a belügyminiszter úr nál egy olyan tárgyaláson vettem részt, ahol kizárólag Magyarország területének felhasználásáról volt szó, és szó sem esett arról, hogy esetleg csapatokat is küldenénk a volt Jugoszlávia területére. A másik egyeztető tárgyaláson, amelyen Kónya Imre képvise lőtársam vett részt, valóban arról volt szó, hogy csapatokat küldenénk a volt Jugoszlávia területére, műszaki csapatokat, de ez a tárgyalás - amely inkább tájékoztatásnak tekinthető, semmint egyeztetőnek - azután történt, miután a kormány már elhatározta, hogy beterjeszti a parlament elé a csapatok részvételére vonatkozó javaslatát, és az erre vonatkozó határozati javaslat már feltehetően a futárposta kezelésében kiosztásra került a képviselőtársak között. De mondom, lehet hogy ez csak ezt követően történt szombaton, mindenesetre az a lényeg, hogy döntés után került olyan helyzetbe a hatpárti egyeztetőnek nevezett tárgyalás, hogy a kérdéssel foglalkozzon. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kérdezem, hogy Szántó Mihály magyar szocia lista párti képviselő kétperces hozzászólásra kére lehetőséget. (Szántó Mihály: Tévedés!) Tévedés történt. Megadom a szót Varga László úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Örül ök, hogy ilyen "háborús" hangulatban tudok a békéről beszélni, nem utolsósorban azért, mert kollégáim közül sokan meglepődtek azon, hogy egy kicsit heves a hangulat, egy kissé szenvedélyesebb. De megnyugtatom önöket, hogy ez a hangulat még nagyon nyugodt a hhoz képest, amikor 1948 elején az akkori kormánypárt és az ellenzék olyan hevületben volt Moór Gyula, a nagy magyar Ciceró felszólalásánál, hogy lerohantunk egész az asztalokig, egymással szembe álltunk, és bár verekedésre nem került sor, de vitáinkkal ig yekeztünk meggyőzni egymást. Sajnos, velem szemben Szőnyi Tibor állt, akit később - bár a Kommunista Párt tagja volt - kivégeztek. Igen tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, nincs józan ember Európában, de sehol a világon, aki nem örü lne annak, hogy végre ez a kegyetlen polgárháború véget ért. Ez a háború sok tekintetben különbözik más háborúktól, elsősorban azért, mert ennek a háborúnak nincs győztese, csak vesztese. Vesztesek, mert embertelenek voltak, vesztesek, mert menekülni kelle tt ott lévő polgároknak, vesztesek, mert nem tudtak példát adni egy megértő megegyezésre. De vesztes az Egyesült Nemzetek Szövetsége is, az Európai Unió is, amely halogatta ezt a kérdést mindaddig, amíg végre a NATO - sajnálatosan fegyverrel - kikényszerít ette a daytoni békeegyezményt. Ez a békeegyezmény önmagában jelzi, hogy nem egy egyszerű békekötés végrehajtásáról van szó, hiszen amit küldenek a délszláv térségbe, az lényegében egy kisebb hadsereg. Jelzi a veszélyüket az, hogy pár nappal a daytoni egyez mény aláírása után a boszniai szerbek vezetője, Karadzsics kijelentette, hogy nem fogadja el, rá pár napra a katonai csapat parancsnoka, Mladics tábornok közölte, hogy tovább folytatja a háborút. Meglepő gyorsasággal intézkedett az Egyesült Államok elnöke, Clinton, aki nemcsak aláírta a katonák kiküldését, de meglepő módon személyi felelősséget is vállalt, ami a fentiekre tekintettel kockázat, és kétségtelenül benne van az a tudat is, ha sikerül, a jövő évi elnökválasztásra megerősödik, ha kudarcot vall, má ris úgy néz ki, hogy megbukhat ott. (19.40)