Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a népjóléti miniszterhez - "Jó pénz elvész-e?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
3442 gyámhatósági betét kamata 24 százalék, míg más pénzintézetnél 28 százalék feletti kamatot is el lehet érni. Ha nem volna ez a megszorítás, akkor jó lehetőség volna a biztosítóknál is befektetési formában például tíz évre lekötni a pénzt, ily módon nagyobb hozamot lehetne elé rni, mint az OTPnél, ahol például az ötévi lekötés az előnyösebb. De esetünkben tipikusan a hosszú futamidő a jellemző, hiszen nevelési időszakokra van lekötve a pénz. A rendelkezés meghozatala idején nyilván nem számoltak olyan helyzettel sem, hogy példá ul a vállalkozó szülők a gyermeküket beviszik gazdasági társaságba a jobb nyereségmegosztás érdekében. A szabályozással tehát sok baj van. Igény volna a szülők vagy gondviselők részéről a pénznek letéti jegybe, értékjegybe fektetésére, és - érthető a szánd ék - befektetési formában biztosítóknál való lekötésre, azonban az érvényes rendelet mindezt nem teszi lehetővé. Mert mit védelmez ez az ósdi rendelet? A gyermek pénzének elértéktelenedését. Székesfehérvárott például 30 millió forint várja a gondnokoltak é rdekében történő hasznosítást, de csupán a kiskorúak pénze is eléri az 5 millió forintot. Ma még pénz ez, de holnap ki tudja, mit ér! Többet bizonyosan nem. Azt javasolnám, hogy a gyámhatóság mérlegelhessen, hol látja biztosítottnak kockázatmentesen, vagyi s államilag garantált befektetési formában a gyermekek pénzét, és a törvényes képviselők élhessenek ilyen lehetőségekkel jogszabályi keretek között. Kérdésem tehát: egyetérte államtitkár úr olyan intézkedés hozatalá val, mely a gondnokoltak pénzének értékőrző kezelésére irányul és lehetővé teszi az ilyen szempontú gyámhatósági döntést, és ha igen, mit kíván tenni és mikor kíván lépni? (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A kérdésre dr. K ökény Mihály népjóléti minisztériumi államtitkár úr válaszol. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Az idézett rendelkezés valóban alapos felülvizsgálatot igényel, hiszen ha csak a rra utalok, hogy az OTPt nevesíti ez a rendelkezés, ezen kívül ma már számos más befektetési lehetőség is kínálkozik. Itt azonban a vagyonkezelés korlátozásának a feloldása során nagyon gondosan kell eljárni, hogy garantálni tudjuk egy esetleges rossz bef ektetés vagy csődbe jutó vállalkozás esetén is a kiskorúak és gondnokoltak vagyonának a védelmét. Egyetértek önnel abban, hogy sürgős megoldásra van szükség, hiszen a jogi szabályozással igazodni kell a gazdasági átalakuláshoz. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy legfontosabb feladatnak a változtatás során azt kell tekinteni, hogy az egyelőre szinte valamennyi befektetési lehetőségnél fennálló bizonytalansági tényező kockázatvállalást minimális mértékűre szorítsuk vissza. A Népjóléti Minisztérium folytatott tá rgyalásokat a bankfelügyelettel, a biztosításfelügyelettel, a pénzintézetekkel, és munkálkodunk is azon, hogy egy megfelelő javaslatot dolgozzunk ki. Ami az időpontot illeti: 1996 elején az Országgyűléshez benyújtandó gyermekvédelmi törvény és annak a végr ehajtási szabályai teremtik meg azt a keretet a gyámügyi igazgatásban is, amely reményeink szerint az ön által felvetett kérdéskörben pozitív változást hoz a kiskorúak és gondnokoltak vagyonkezelésében. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : K öszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Láthatóan határozatképesek vagyunk, ezért visszatérünk az iménti szavazásra.
